e_c_istorie_2015_var_09_lma.pdf

2
Ministerul Educaţiei şi Cercetării Ştiinţifice Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare Probă scrisă la istorie Varianta 9 Pagina 1 din 2 Examenul de bacalaureat național 2015 Proba E. c) Istorie Varianta 9 Filiera teoretică, profil umanist, toate specializările; Filiera vocaţională - profil artistic, toate specializările; - profil sportiv, toate specializările; - profil pedagogic, specializările: bibliotecar-documentarist, instructor-animator, instructor pentru activităţi extraşcolare, pedagog şcolar; - profil teologic, toate specializările. Toate subiectele sunt obligatorii. Se acordă 10 puncte din oficiu. Timpul de lucru efectiv este de 3 ore. I. TÉTEL (30 pont) Olvassátok el figyelmesen az alábbi forrásokat: A. „Még 1876. szeptember 29/október 11-én, amikor Livádiában (Livadia) találkozott Ion Brătianu miniszterelnök, akit Gh. Slăniceanu tábornok, a hadügyminiszter kísért el, II. Sándor cárral (țarul Alexandru al II-lea) és A.M. Gorceakov kancellárral, felmerült a román-török háború kirobbanásának és az orosz csapatok Románián való átkelésének ötlete. A függetlenség kivívásáért megvalósítandó Oroszországgal (Rusia) való együttműködést Dél-Besszarábia (Basarabia) helyzetével hozták szoros összefüggésbe. [...] A román hadsereg részvétele a dél-dunai (sudul Dunării) hadműveletekben Miklós nagyherceg (marelui duce Nicolae) távirata következtében jött létre, amelyben katonai segítséget kért Károly (Carol) uralkodótól. [...] A román csapatok csak akkor keltek át a Dunán, miután az orosz parancsnokság elfogadta, hogy a románok megtarthatják önállóságukat cselekvés és vezetés szempontjából. Károly, II.Sándor és Miklós nagyherceg találkozása után, a román fejedelem a plevnai (Plevna) csapatok főparancsnoka lett. Plevnánál az orosz, majd pedig a román csapatok is egy jól felkészült és jól irányított ellenséggel találkoztak. [...] Egy sikertelen kitörési kísérlet után, a sebesült Oszmán pasa (Osman Pașa) megadta magát. [...] Plevna kapitulációja után a román katonai tevékenység súlypontja Vidinre (Vidin) került át, amelynek szomszédságában egy támadással sikerült elfoglalni Smârdant.” (F. Constantiniu, O istorie sinceră a poporului român) B. „A román politikusok [...] és általában a közvélemény Oroszországot ellenségnek tekintették, és nem egy lehetséges szövetséges jelöltnek. Mégis megtalálták azokat a politikai és gazdasági előnyöket, amelyeket a Németországból (Germania), Ausztria-Magyarországból (Austro-Ungaria) és Olaszországból (Italia) álló Hármas Szövetségben (Tripla Alianță) kerestek. A fő vonzóerőt kétségtelenül Németország jelentette. Az Ausztria-Magyarországgal való szövetség lehetősége erős kétségeket váltott ki. A Berlini Kongresszus (Congresul de la Berlin) után a két ország közötti kapcsolatokat erősen megviselték a gazdasági és politikai érdekellentétek. [...] Romániának a Hármas Szövetséghez való csatlakozása 1883 október 18/30-án egy Ausztria-Magyarországgal kötött kétoldalú szerződés keretében ment végbe. Az új szövetségesek elhatározták, hogy segítséget nyújtanak egymásnak egy Oroszország részéről jövő támadás esetén, bár ez utóbbit ténylegesen nem nevezték meg [...]. Ugyanazon a napon Németország is csatlakozott az egyezményhez egy külön okmány keretében. Károly (Carol) király és Brătianu fontosnak tartották, hogy az egyezmény titkos maradjon, mivel tudták, hogy ez egy tiltakozási hullámot indít el a politikusok és a közvélemény soraiban, mert ezek többnyire franciabarátok voltak. Így, alapos okok miatt, a szerződést soha nem nyújtották be a Parlamentbe vita és ratifikáció céljából, ennek következtében feltételeinek végrehajtása főleg a királytól függött.” (M.Bărbulescu, D.Deletant, K.Hitchins, Ş.Papacostea, P.Teodor, Istoria României ) A forrásokból kiindulva válaszoljatok a következő követelményekre: 1. Nevezzétek meg a B forrásban említett Románia királyát. 2 pont 2. Pontosítsatok, az A forrás alapján, Plevnára vonatkozóan egy információt. 2 pont 3. Említsetek meg egy-egy államot, amelyek mellett Románia (România) részt vesz a nemzetközi kapcsolatokban és, amelyre az A és a B forrás is utal. 6 pont 4. Írjátok le a vizsgalapra annak a forrásnak megfelelő betűjelet, mely alátámasztja, hogy Románia beavatkozik a háborúba. 3 pont 5. A B forrás alapján írjatok két olyan információt, melyek között ok-okozati összefüggés van, pontosítva mindkét információ szerepét (ok, illetve okozat). 7 pont 6. Mutassatok be két olyan Románia által véghezvitt eseményt egy nagy szövetségi rendszer keretében, amelyek a XX. század első felében zajlottak. 6 pont 7. Említsétek meg egy hasonlóságot két olyan intézkedés között, amelyet a modern román államban fogadtak el, és amelyek időben megelőzik az A forrásban bemutatott eseményeket. 4 pont

Upload: nepotu-andrei

Post on 17-Sep-2015

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • Ministerul Educaiei i Cercetrii tiinifice Centrul Naional de Evaluare i Examinare

    Prob scris la istorie Varianta 9 Pagina 1 din 2

    Examenul de bacalaureat naional 2015 Proba E. c)

    Istorie Varianta 9

    Filiera teoretic, profil umanist, toate specializrile; Filiera vocaional - profil artistic, toate specializrile; - profil sportiv, toate specializrile; - profil pedagogic, specializrile: bibliotecar-documentarist, instructor-animator, instructor pentru activiti extracolare, pedagog colar; - profil teologic, toate specializrile.

    Toate subiectele sunt obligatorii. Se acord 10 puncte din oficiu. Timpul de lucru efectiv este de 3 ore.

    I. TTEL (30 pont)

    Olvasstok el figyelmesen az albbi forrsokat: A. Mg 1876. szeptember 29/oktber 11-n, amikor Livdiban (Livadia) tallkozott Ion Brtianu miniszterelnk, akit Gh. Slniceanu tbornok, a hadgyminiszter ksrt el, II. Sndor crral (arul Alexandru al II-lea) s A.M. Gorceakov kancellrral, felmerlt a romn-trk hbor kirobbansnak s az orosz csapatok Romnin val tkelsnek tlete. A fggetlensg kivvsrt megvalstand Oroszorszggal (Rusia) val egyttmkdst Dl-Besszarbia (Basarabia) helyzetvel hoztk szoros sszefggsbe. [...] A romn hadsereg rszvtele a dl-dunai (sudul Dunrii) hadmveletekben Mikls nagyherceg (marelui duce Nicolae) tvirata kvetkeztben jtt ltre, amelyben katonai segtsget krt Kroly (Carol) uralkodtl. [...] A romn csapatok csak akkor keltek t a Dunn, miutn az orosz parancsnoksg elfogadta, hogy a romnok megtarthatjk nllsgukat cselekvs s vezets szempontjbl. Kroly, II.Sndor s Mikls nagyherceg tallkozsa utn, a romn fejedelem a plevnai (Plevna) csapatok fparancsnoka lett. Plevnnl az orosz, majd pedig a romn csapatok is egy jl felkszlt s jl irnytott ellensggel tallkoztak. [...] Egy sikertelen kitrsi ksrlet utn, a sebeslt Oszmn pasa (Osman Paa) megadta magt. [...] Plevna kapitulcija utn a romn katonai tevkenysg slypontja Vidinre (Vidin) kerlt t, amelynek szomszdsgban egy tmadssal sikerlt elfoglalni Smrdant. (F. Constantiniu, O istorie sincer a poporului romn)

    B. A romn politikusok [...] s ltalban a kzvlemny Oroszorszgot ellensgnek tekintettk, s nem egy lehetsges szvetsges jelltnek. Mgis megtalltk azokat a politikai s gazdasgi elnyket, amelyeket a Nmetorszgbl (Germania), Ausztria-Magyarorszgbl (Austro-Ungaria) s Olaszorszgbl (Italia) ll Hrmas Szvetsgben (Tripla Alian) kerestek. A f vonzert ktsgtelenl Nmetorszg jelentette.

    Az Ausztria-Magyarorszggal val szvetsg lehetsge ers ktsgeket vltott ki. A Berlini Kongresszus (Congresul de la Berlin) utn a kt orszg kztti kapcsolatokat ersen megviseltk a gazdasgi s politikai rdekellenttek. [...] Romninak a Hrmas Szvetsghez val csatlakozsa 1883 oktber 18/30-n egy Ausztria-Magyarorszggal kttt ktoldal szerzds keretben ment vgbe. Az j szvetsgesek elhatroztk, hogy segtsget nyjtanak egymsnak egy Oroszorszg rszrl jv tmads esetn, br ez utbbit tnylegesen nem neveztk meg [...]. Ugyanazon a napon Nmetorszg is csatlakozott az egyezmnyhez egy kln okmny keretben. Kroly (Carol) kirly s Brtianu fontosnak tartottk, hogy az egyezmny titkos maradjon, mivel tudtk, hogy ez egy tiltakozsi hullmot indt el a politikusok s a kzvlemny soraiban, mert ezek tbbnyire franciabartok voltak. gy, alapos okok miatt, a szerzdst soha nem nyjtottk be a Parlamentbe vita s ratifikci cljbl, ennek kvetkeztben feltteleinek vgrehajtsa fleg a kirlytl fggtt. (M.Brbulescu, D.Deletant, K.Hitchins, .Papacostea, P.Teodor, Istoria Romniei )

    A forrsokbl kiindulva vlaszoljatok a kvetkez kvetelmnyekre: 1. Nevezztek meg a B forrsban emltett Romnia kirlyt. 2 pont 2. Pontostsatok, az A forrs alapjn, Plevnra vonatkozan egy informcit. 2 pont 3. Emltsetek meg egy-egy llamot, amelyek mellett Romnia (Romnia) rszt vesz a nemzetkzi kapcsolatokban s, amelyre az A s a B forrs is utal. 6 pont 4. rjtok le a vizsgalapra annak a forrsnak megfelel betjelet, mely altmasztja, hogy Romnia beavatkozik a hborba. 3 pont 5. A B forrs alapjn rjatok kt olyan informcit, melyek kztt ok-okozati sszefggs van, pontostva mindkt informci szerept (ok, illetve okozat). 7 pont 6. Mutassatok be kt olyan Romnia ltal vghezvitt esemnyt egy nagy szvetsgi rendszer keretben, amelyek a XX. szzad els felben zajlottak. 6 pont 7. Emltstek meg egy hasonlsgot kt olyan intzkeds kztt, amelyet a modern romn llamban fogadtak el, s amelyek idben megelzik az A forrsban bemutatott esemnyeket. 4 pont

  • Ministerul Educaiei i Cercetrii tiinifice Centrul Naional de Evaluare i Examinare

    Prob scris la istorie Varianta 9 Pagina 2 din 2

    II. TTEL (30 pont) Olvasstok el figyelmesen az albbi forrst: Mihai Viteazul uralkodsa egybeesett VIII. Kelemen ppa (papa Clement al VIII-lea) [] ltal

    meghirdetett szvetsggel, amelyben rszt vettek a Ppai llam (Statul papal), Spanyolorszg (Spania), Ausztria ( Austria), Toszkna (Toscana), Mantova s Ferrara hercegei, de nem csatlakozott Lengyelorszg (Polonia) s Anglia, amelyek tartzkodtak a gondolattl. A trkellenes tervekben klnleges helyet kellett volna elfoglalniuk a romn orszgoknak, amelyek helyzetknl fogva rdekeltek voltak a Szent Liga (Liga Sfnt) [] tevkenysgben.

    A romn orszgok csatlakozsa a keresztny szvetsghez hamarosan egy trkellenes felkels kirobbanshoz vezetett 1594. november 13-n Bukarestben (Bucureti) []. A Duna (Dunre) vonaln lv vrak elfoglalsa az Oszmn Birodalom (Imperiul Otoman) rszrl ellensgeskedst vltott ki []. Ilyen krlmnyek kztt, mivel az oszmn reakci elrelthat volt, Mihai Viteazul Gyulafehrvron (Alba Iulia) alrt egy szerzdst, a rendek kldttsge ltal, Bthory Zsigmonddal (Sigismund Bthory), 1595. mjus 20-n, amelyben a rendek alrendelik Havasalfldet (ara Romnesc) Erdly (Ardeal) fejedelmnek, aki gy legfbb hatalom lesz, mg az uralkodt kiszolgltatjk a bojrok mindenhatsgnak. A szerzds rtelmben az uralkodtl visszavonjk a hatalom jogkreit, az orszgot egy 12 bojrbl ll szk tancs fogja kormnyozni, mg az uralkodt lefokozzk az erdlyi fejedelem helyettesv. Az ilyen krlmnyek kztt megkttt szerzds a rendek rendszernek kifejezdse volt, mivel a bojrok tvettk az uralkodi jogkrt. []

    A trkellenes felkels utn a szzad vgnek trtnelmben megnylik egy olyan korszak, amelyben a romn orszgok s az Oszmn Birodalom katonai sszecsapsaira kerl sor. Ezeket a havasalfldi uralkod kezdemnyezi a Duna vonaln lv trk vrak megtmadsval, mg Aron vajda (Aron Vod), Moldva (Moldova) uralkodja, behatol az orszg dli rszbe, Tighint (Tighina) ostromolva. A havasalfldi trk visszavgs eltt Mihai Viteazul tbb gyzelmet aratott, elfoglalta Brila fontos kiktjt s megkezdte a dunntli tmadsait. A trkk ltal elksztett dnt sszecsapsra Clugreni-nl kerlt sor 1595. augusztus 13/23-n []. (M. Brbulescu, D. Deletant, K. Hitchins, . Papacostea, P. Teodor, Istoria Romniei)

    A forrsokbl kiindulva vlaszoljatok a kvetkez kvetelmnyekre:

    1. Nevezztek meg a forrsban emltett egyik csatt. 2 pont 2. Pontoststok azt a szzadot, melyre a fenti forrs vonatkozik. 2 pont 3. Emltsetek meg kt uralkodt a romn trsgbl, akikre a fenti forrs vonatkozik. 6 pont 4. Emltsetek meg, a fenti forrsbl, kt informcit a ppa ltal javasolt szvetsgre vonatkozan.

    6 pont 5. Alkossatok, a fenti forrs alapjn, egy nzpontot a gyulafehrvri szerzds elrsaira vonatkozan,

    altmasztva a szvegbl vett kt informcival. 10 pont 6. rveljetek egy megfelel trtnelmi tnnyel azon kijelents mellett, mely szerint azon XIV-XV. szzadi

    diplomciai esemnyek, amelyekben a romnok is rszt vettek a nemzetkzi kapcsolatok rszt kpezik. (Pontozdik a megfelel trtnelmi tny bemutatsa s azon sszekt fogalmak/szavak hasznlata, amelyek okozatisgot s kvetkeztets levonst fejeznek ki). 4 pont

    III. TTEL (30 pont)

    rjatok egy, hozzvetleg kt oldal terjedelm, esszt llam s politika a msodik vilghbor utni Romniban, figyelembe vve a kvetkezket:

    - pontostsatok egy olyan trtnelmi esemny, amely elsegtette a sztlinizmus bevezetst Romniban;

    - emltstek meg kt kvetkezmnyt Romnia (Romnia) nemzetkzi kapcsolatokban vgrehajtott tettnek a sztlinizmus idszakban;

    - mutasstok be az 1965-s Alkotmny egy jellemzjt; - emltstek meg a kommunistaellenes disszidencia kt jellegzetessgt; - alkossatok egy nzpontot a nemzeti-kommunizmus hatsrl Romnia nemzetkzi

    kapcsolatokban kifejtett cselekedeteire vonatkozan s tmassztok al egy trtnelmi rvvel. Figyelem! Pontozdik a megfelel trtnelmi nyelvezet hasznlata, az essz felptse, az ok-okozati sszefggsek kiemelse, a trtnelmi rv kidolgozsa (megfelel trtnelmi tny bemutatsa, valamint a kvetkeztetseket kifejez szavak hasznlata), a trtnelmi esemnyek megfelel idrendi/logikai sorrendjnek, valamint a terjedelmi kvetelmnyeknek a betartsa.