Cazul Singular PluralI II III I II III

N. eu

–

mie

îmi, mi

mine

mă

–

tu

–

ţie

îţi, ţi

tine

te

tu!

el

lui

lui

îi, i

el

îl, l

–

ea

ei

ei

îi, i

ea

o

–

noi

–

nouă

ne, ni

noi

ne

–

voi

–

vouă

vă, vi

voi

vă

voi!

ei

lor

lor

le, li

ei

îi, i

–

ele

lor

lor

le, li

ele

le

–

G.D. acc.

neacc.A. acc.

neacc.V.

 2. La cazul genitiv pronumele personal are forme proprii numai pentru pers. 3. sg. şi pl. (lui, ei, lor).

Notă. Cu valoare de genitiv se folosesc:

● pronumele posesive: meu, tău, său, nostru, vostru etc.

● formele neaccentuate de dativ ale pronumelui personal (dativul posesiv): îmi, îţi, îi, ne, vă, le: Îmi ajut părinţii.(= Ajut pe părinţii mei).

3. Formele de genitiv pers. 3. (lui, ei, lor) pot fi precedate, în anumite contexte, de articolul genitival al, a, ai,ale: Este un frate al lui.

4. La cazurile dativ şi acuzativ pronumele personal are forme accentuate şi forme neaccentuate.

Kedves Klára !

Elsősorban tudatom veled hogy a ház körül minden rendben van. A levágott füvet összeszedtük és halomba raktuk, a maradék

gazt kitéptük és az utcán is kitéptük a nagy füvet, ami a vágás után újra nőtt. Most az utca és az udvar is szép tiszta. Nagy

segítség lenne ha lenne egy fűnyíró gép. Másik probléma pedig a vízóra, amire mindig hasból raknak rá 2-3 m3 amit Marika

néni nem használ el de kifizettetik vele ez pedig nekem mind adóságot jelent mert a főóráról számlázott m3 hiány amit nem

fizetek ki. Csináltam egy regisztrációt, abban a reményben, hogy az óraszámot tudom korrigálni, de nem sikerült, azt írták

vissza, hogy személyesen kell biztosítani a vízóra leolvasását. Mivel a ház zárva van nem tudnak bemenni és hivatalos személy

nem tudja ellenőrizni. Az éves villanyóra leolvasása sem sikerült, hatszor voltak itt, hiába mondtuk, hogy nem lakik itt Marika

néni, még telefonszámot sem tudtam adni, mert elveszítettem. Ez az egyik oka amiért levelet vagyok kénytelen írni. Legyél

szíves ha van e-mail címed küld el, hogy tudjam a vízóra regisztrációs kódot elküldeni neked és a levelet amit kaptunk a

leolvasóktól.

A jövőben nevelőszülők szeretnénk lenni a párommal. Kellene egy beleegyező nyilatkozat Marika nénitől vagy ha nem

lehetséges őtőle, azt mondták hogy úgy is megfelel hogy hozzátartozója aki gondozza nyilatkozik miképp tudomása van róla

hogy nevelőszülőkként szeretnénk működni és beleegyezik ebbe. Van egy nyilatkozatom és azt kéne kitölteni.

Az emberi test anyagcsere-folyamatai szervezetünk folyamatos működését szolgálják, melynek központi eleme az

energiafelhasználás. Alapvetően két anyagcsere-formát tudunk megkülönböztetni:

 

1.   szénhidrát alapon működő anyagcsere, amely jellemző lehet a nyugati táplálkozásra és a paleolit táplálkozásra is

2.   zsír alapon működő anyagcsere, más néven ketogén üzemmód, amely a ketogén táplálkozásra és a paleo-ketogén

étrendre jellemző

Hasznos lehet mindjárt az elején leszögezni, hogy sem a paleolit táplálkozás, sem a klasszikus ketogén diéta nem

azonos apaleo-ketogén étrenddel.

Akár a klasszikus ketogén diétát, akár a paleolit táplálkozást vesszük alapul az összehasonlításban, mindkettő csak

részben hatékony, így a paleolit táplálkozás és a klasszikus ketogén diéta is csak korlátozottan használható az orvosi

gyakorlatban. Ez különösen igaz autoimmun kórképek, a neurológiai és a daganatos betegségek esetében. Szintén

mindjárt a bevezetőben tisztáznunk kell, hogy a paleo-ketogén étrend és a ketózis élettani alapállapotnak tekinthető.

Sejtjeink és szervezetünk számára ez az állapot természetes és nem szélsőséges működési forma. Genetikai

adottságainál fogva minden ember egyformán alkalmas arra, hogy az egész életét ketózisban töltse. A paleo-ketogén

étrend, a ketózist okozó hatása miatt is, egyedüli módszerként alkalmas a civilizációs betegségek komplex

rehabilitációjára.

A módszer orvosi felügyelet mellett, egyszerűnek nevezhető szabályrendszer betartása esetén teljesen veszélytelen,

bármilyen életkorban alkalmazható. Alkalmas a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére is, és a fejlődő gyermek

szervezetének is képes biztosítani minden szükséges tápanyagot. Ugyancsak alkalmas a civilizációs betegségek

prevenciójára, és a daganatos betegségek elkerülésének is hatékony módszere. Valódi megelőzést biztosít, szemben a

szűrővizsgálatok korlátozott lehetőségeivel.

 

A civilizációs betegségek kialakulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza:

1.      Az ún. Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ)

2.      Túlzott szénhidrát-terhelés, melyet szervezetünk már nem képes élettanilag kompenzálni

3.      A mesterségesen előállított élelmiszerekben használt adalékanyagok és kémiai anyagok

 

A klasszikus ketogén étrend alkalmas lehet az elsősorban a túlzott szénhidrát bevitel miatt kialakuló kórképek

gyógyítására, de hatástalan azokban a betegségekben, ahol a kiváltó ok az ÁBSZ, vagy az adalékanyagok által kiváltott

kórélettani folyamatok. 

A paleolit táplálkozás hatásos azokban a betegségekben, ahol elsősorban a túlzott szénhidrát-bevitel és az

adalékanyagok jelentik a kiváltó okot. Kétségtelen, hogy van hatása a bél áteresztésre, de az ÁBSZ-t nem tudja teljes

mértékben helyreállítani.

A paleo-ketogén étrend egyedüliként alkalmas az ÁBSZ megszüntetésére, ami a legtöbb belgyógyászati és

idegrendszeri kórkép hátterében áll. Ezenkívül a másik két gyakori kórokot is kiküszöböli. Ezért eredményezhet teljes

gyógyulást eddig gyógyíthatatlannak gondolt betegségekben is. 

A paleo-ketogén étrend lényege

 

A paleo-ketogén étrend folyamatos ketózisban tartja a szervezetet. Előre kell bocsátani, hogy a ketózis nem egyenlő a

ketoacidózissal, és nem is hajlamosít rá. Ketózisban a sejtjeink a zsírok bontásakor keletkező szabad zsírsavakból és a

máj által ezekből előállított ún. ketontestekből (béta-hidroxi-vajsav, aceto-acetát és aceton) fedezik energiaigényüket. Ez

az anyagcsere-mód energetikailag hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb energiaellátást biztosít, mint a szénhidrát alapon

történő működés. Egy gramm zsír felhasználásával 9 kilokalóriához jutunk, míg 1 gramm cukor vagy 1 gramm fehérje

energiaként való felhasználása csak 4 kilokalóriát eredményez.

 

Az elterjedt nézettel szemben az agy is képes ketonokat használni energiaigényének fedezéséhez. A ketogén üzemmód

az agy számára is egyértelműen hatékonyabb, mint a szénhidrátalapon történő működés. A ketontestek felhasználása a

mitokondriumnak nevezett sejtszervecskékben történik. Szervezetünk összes sejtje közül csak a vörösvértestek nem

tudnak ketonokat használni, mivel ezeknek nincsenek mitokondriumaik. Minden más sejtünk fel tudja használni a

ketontesteket. Élettani működésünk akkor is fenntartható, ha a táplálkozásunkkal csak zsírt és fehérjét viszünk be, hisz

ezekből mindig képződik annyi glükóz (a glükoneogenezis révén) amennyi élettanilag szükséges. A kizárólag állati zsír-

hús alapú táplálkozást folytató inuitok, az inuitok étrendjén hosszú ideig élő antropológusok példája mellett számos jól

dokumentált eset igazolja, hogy a zsír-hús alapú étrend hosszú-távon fenntartható. Megfontolandó az az érv is, hogy míg

jól ismerjük a fehérjehiányos állapot tüneteit (afrikai éhezők), illetve az alacsony zsírbevitelből adódó orvosi problémákat,

addig szénhidráttal kapcsolatos hiányállapotot nem ismer az orvostudomány (Westman, 2002). Kísérleti állatok

(patkányok és csirkék) hosszú távon egészségesek maradtak, amennyiben elegendő mennyiségű kalóriához jutottak

zsírból és fehérjéből (Renner és Elcombe, 1967). A példák azt mutatják, hogy sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincs

szükségünk arra, hogy a szénhidrátokat a táplálékkal vigyük be. Attól sem kell tartanunk, hogy alacsony vércukorszintünk

alakul ki, ha nem eszünk szénhidrátokat. A fent említett glükoneogenezis miatt ez lehetetlen. A ketózis biztos eléréséhez

a zsír és fehérje aránya legalább 2:1 kell, hogy legyen (grammban kifejezve), de akár ennél magasabb ketogén

hányadost is megcélozhatunk. Túlságosan sok fehérje fogyasztása mellett nem alakul ki ketózis. Így a paleo-ketogén

étrendben a hangsúly nem a hús és tojás, vagyis az állati fehérje, hanem az állati zsírok fogyasztásán van. Ahhoz, hogy

ketózisban maradjunk, a szénhidrát-fogyasztás nem haladhatja meg a napi 20-30 grammot. Ez a mennyiség változhat

egyénenként, mert függ az aktuális energia-felhasználásunktól és a testsúlyunktól is. Természetesen csak olyan élelmi

anyagok lehetnek részei a paleo-ketogén táplálkozásnak, amelyek egyébként a paleolit étrend minőségi kívánalmainak is

megfelelnek. Ezenkívül fontos, hogy a paleo-ketogén táplálkozás alkalmazásakor kerülendőek a növényi olajak, beleértve

a kókuszzsírt is. Bár a klasszikus ketogén étrend egyik változata, az MCT (medium chain trigliceride) diéta a kókuszzsír

alkalmazásán alapul, a szakirodalom szerint ezek gyakran okoznak gyomor-bélrendszeri panaszokat (Liu és Wang,

2013). Ez egybevág a betegeink követése során szerzett, kókuszzsírral kapcsolatos negatív tapasztalatainkkal.

 

Az arányaiban helyes és megfelelő élelmi anyagokból összeállított paleo-ketogén étrend alkalmas arra, hogy rövid és

hosszú távon is biztosítsa az esszenciális zsírsavakat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat és

nyomelemeket. Ezeknek kívülről történő, kiegészítő formájában történő pótlására csak korlátozottan lehet szükség. A

táplálkozás gyakoriságát az éhségérzetnek kell irányítania, ugyanez vonatkozik életkortól függetlenül a

folyadékfogyasztásra is. Folyadékpótlásra a csapvíz vagy szűrt víz javasolt.

 

Édesítőként kizárólag természetes formában előforduló anyagokat használjunk. Eddigi tapasztalataink a méz fogyasztása

mellett szólnak, természetesen a szénhidrát-bevitelre vonatkozó napi korlát figyelembevétele mellett. Kerüljük a rejtett

cukrokat, az adalékanyagokat és más mesterséges anyagokat tartalmazó húskészítményeket. Véleményünk szerint a

paleo-ketogén étrend tekinthető az egészséges táplálkozásnak, így az abból való kilépés betegség esetén nagy

valószínűséggel állapotrosszabbodást eredményez. Ez még abban az esetben is igaz, ha a beteg a paleolit táplálkozás

keretein belül marad. A paleo-ketogén étrend bármennyi ideig fenntartható. Jól alkalmazva nincsenek mellékhatásai,

gyermekek, felnőttek és idősek számára egyaránt biztonságos. A paleo-ketogén étrendet könnyű elsajátítani és egyszerű

fenntartani. Kétségtelen azonban, hogy szinte minden elemében ellentétes a jelenlegi hivatalos dietetikai ajánlásokkal. A

paleo-ketogén étrendet az orvosi rehabilitációs gyakorlatban súlyos vagy közepesen súlyos kórképekben is használjuk.

Az étrend érvényesüléséhez ilyenkor szükség lehet a korábban megkezdett gyógyszeres terápia radikális átalakítására. A

kemoterápia, az immunszupresszív terápia és a szteroid kezelések például paleo-ketogén étrend mellett komplex

megközelítést igényelnek. Így amennyiben Ön bármilyen betegség miatt kezelés alatt áll, de szeretné alkalmazni a

módszert, kérje a paleo-ketogén táplálkozásban jártas, azt a klinikai gyakorlatban is használni tudó orvos segítségét.

A paleo-ketogén étrend előzményei 

 

A ketogén étrend története az elmúlt majdnem száz évben szorosan összefonódott az epilepsziakezelés történetével.

1921-ben Russel Wilder alkalmazta először a Mayo klinikán. A 20-as és 30-as években az epilepsziás betegek ketogén

diétával történő kezelése elterjedt és lényegében kizárólagos módszernek számított az Egyesült Államokban. Az első

epilepsziaspecifikus gyógyszer (phenytoin) 1937-ben történő bevezetésével a módszer háttérbe szorult és maradt is

évtizedeteken keresztül, mivel a mind újabb antiepileptikumokhoz fűztek reményeket. A ketogén diéta újrafelfedezését

egy hollywoodi producernek köszönhetjük. Jim Abrahams a 90-es évek elején epilepsziás kisfia számára kereste a

gyógyulást, akinek epilepsziás rohamait gyógyszerekkel nem tudták befolyásolni. Abrahams laikusként talált rá az

évtizedekkel korábban használt módszerre. A kisfiú rohammentessé vált, Abrahams pedig a módszer elkötelezettjévé

vált. Dokumentumfilmet forgatott, létrehozott egy alapítványt és cikkeket írt, mellyel a ketogén diétát népszerűsítette.

Munkásságával elindította a ketogén diéta második hullámát, amihez később epileptológusok is csatlakoztak. Jelenleg a

Baltimore-ban működő Johns Hopkins kórház számít a ketogén diéta fellegvárának. A 2000-es évektől kezdődően itt a

ketogén diéta újabb változataival (módosított Atkins diéta, alacsony glikémiás index diéta) is történtek próbálkozások,

keresve a hatékonyság és a megvalósíthatóság közti összhangot. A ketogén étrendet számos epilepszián kívüli

neurológiai betegségben is alkalmazzák például fejfájásban és autizmusban. Ezzel párhuzamosan más intézetek

belgyógyászati betegségekben is, például 2-es és 1-es típusú cukorbetegségben, metabolikus szindrómában és

elhízásban, májbetegségben is sikerrel alkalmazzák (Pérez-Guisado, 2007). 

A paleo-ketogén étrend állati zsír-fehérje alapú táplálkozást jelent. Az első olyan tudományos vizsgálatot, ami paleo-

ketogénnek tekinthető 1930-ben publikálták (McClellan és Du Bois, 1930). Vilhjalmur Stefansson antropológus és

sarkutazó egyszerre volt ötletgazdája és résztvevője ennek a vizsgálatnak. Stefanssonnak meggyőződése volt, hogy az

északi sarkkörön túl élő inuitok zsír-hús alapú étrendje teljes értékű és nem egészségtelen. Ennek bizonyítására fogott

bele egy társával együtt egy orvosok által ellenőrzött vizsgálatba, amelynek során egy teljes éven keresztül csak állati

zsírral, hússal és belsőségekkel táplálkoztak vitamin és ásványi anyag kiegészítés nélkül. A tanulmányban leírtak szerint

a vizsgálat alatt mindketten végig egészségesek maradtak, laborparamétereik normál tartományon belül voltak, nem

voltak veseproblémára vagy vitaminhiányra utaló tüneteik. 

A paleolit táplálkozás alapgondolata, mint a kőkori ember táplálkozását reprodukáló táplálkozási forma, Walter L. Voegtlin

gasztroenterológus 1975-ben kiadott könyvében jelenik meg először (Voegtlin, 1975). Voegtlin ebben a nagyívű

munkájában elméleti és gyakorlati alapokról indulva fogalmazza meg és vezeti le, hogy az állati zsír-hús alapú étrend

tekinthető egyedül olyannak, mint ami tökéletesen illeszkedik az ember élettani működéseihez. Voegtlin a nyers

zöldségeket teljes mértékben kizárja, és csak a fermentált zöldségek tekintetében tesz némi engedményt. A

gyümölcsöket csak nagyon kis mennyiségben és nem rendszeresen tartja elfogadhatónak. Nora Gedgaudas legújabb

tudományos eredményeket is integráló könyvében szintén az állati zsírokra alapozott paleolit étrend mellett érvel

(Gedgaudas, 2011).

Maga a paleolit táplálkozás elnevezés Loren Cordaintól származik. Cordain a ma élő természeti népeket vette alapul,

amikor megalkotta az általa ideálisnak gondolt táplálkozást. Cordain eredeti elképzelése szerint a paleolit étrend a sovány

húsokon, halakon, zöldségeken és gyümölcsökön alapul (Cordain, 2002). Kevéssé ismert, de Cordain a gabonafélék

mellett az olajos magvakkal és álgabonákkal kapcsolatban is fogalmaz meg fenntartásokat. A paleolit táplálkozás másik

nagy alakja az eredetileg családorvosként dolgozó Staffan Lindeberg, aki a 90-es években a csendes-óceáni Kitava

sziget őslakosainak táplálkozását és egészségi állapotát vizsgálta, amit a svédországi népességgel vetett össze, és vont

le a paleolit táplálkozás mellett szóló következtetéseket (Lindeberg, 2009).

Magyarországon a paleolit gondolat 2009-ben jelenik meg. Szendi Gábor Paleolit táplálkozás c. munkájában összegezte

a nemzetközi szakirodalmat (Szendi, 2009). Szendi az amerikai paleo irányzathoz képest új elemeket vitt az elméletbe,

hangsúlyozta például a D-vitamin jelentőségét, valamint rámutatott a koleszterin és az állati telített zsírok megbetegítő

szerepét hangsúlyozó elmélet tarthatatlanságára. Magyarországon igen hamar népszerűvé vált a paleolit étrend, amihez

az egészségügyi rendszer eredménytelensége is hozzájárult. Ugyanezen okok miatt megjelent az igény a paleo

szemléletnek az orvostudományba való integrálására. Az általunk kezelt és követett betegek nagy száma miatt gyorsan

jutottunk olyan visszajelzésekhez, amelyek részleteiben tovább finomították a paleolit étrendre vonatkozó ajánlásokat, és

abba az irányba mutattak, hogy az eredeti, Voegtlin által megalapozott táplálkozási rendszer, vagyis a paleo-ketogén

táplálkozás a leghatékonyabb eszköz a civilizációs betegségek kezelésében.

A paleo-ketogén étrend orvosi alkalmazása Elmondhatjuk, hogy nemzetközi mércével mérve is rövid idő alatt, komoly gyakorlati tapasztalatra tettünk szert. A betegek kezelése során szerezett megfigyeléseink azt mutatták, hogy a Magyarországon elterjedt paleolit táplálkozás módszertanán jelentősen igazítani kell, ha azt hatékonyan és megbízhatóan szeretnénk alkalmazni az orvoslásban. Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az eredetileg Voegtlin által leírt alapelvek érvényesülnek a betegségek kialakulása és kezelése során. Ezek az egy irányba mutató tapasztalatok késztettek bennünket arra, hogy a betegek kezelése során a paleo-ketogén étrendet alkalmazzuk, mint gyógyító eljárást. Munkánk során vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy csak a paleo-ketogén étrend alkalmas eredményeket elérni a belgyógyászati betegségek rehabilitációjában. Erre sem a klasszikus ketogén étrend, sem a paleolit táplálkozás nem alkalmas. Pontosabban, ha mégis, akkor csak korlátozottan és csak bizonyos esetekben. A közelmúltban megkezdtük ezeknek a tapasztalatoknak a nemzetközi szakirodalomban való publikálását (Clemens és mtsai, 2013), illetve hazai fórumon is megjelenítettük az evolúciós orvoslás témáját (Tóth és mtsai, 2013; Clemens, 2013; Tóth és mtsai, 2014; Clemens és mtsai, 2014; Vereczkey és mtsai, 2014; Séllei, 2014). A paleo-ketogén táplálkozás egyesíti a klasszikus ketogén étrend és a paleolit étrend előnyeit. Ugyanakkor kiküszöböli mindkettő hiányosságait. A paleo-ketogén étrendek a rövid és hosszú távú alkalmazása is biztonságosnak tekinthető. Az egészség megőrzése akkor lehetséges hosszú távon, ha a táplálkozásunk a szervezetünk élettani szükségleteinek kielégítésére korlátozódik. Amennyiben ez nem így valósul meg, szervezetünk egy idő után már nem élettani módon fog működni. A hibás táplálkozásból származó ártalmakat a szervezet egy ideig képes kompenzálni, egy bizonyos határon túl azonban betegségek jelentkezhetnek. Ez az a fő szempont, ami szerint szemlélni érdemes azokat az élelmi anyagokat, melyeket egészségesnek minősítünk.A belgyógyászati és idegrendszeri civilizációs betegségek rehabilitációja során a paleo-ketogén étrenddel elérhető célok a következők: az Áteresztő Bél Szindróma megszüntetése, a szervezetet megbetegítő szénhidrát-terhelés megszüntetése és a mesterséges adalék- és élelmi anyagok elkerülése. Ezekhez a célokhoz csatlakozik az a filozófia, miszerint vissza kell térnünk ahhoz a táplálkozáshoz, amely genetikai adottságaink figyelembe vételével éri el a kívánt hatást. Azaz szem előtt kell tartani a növények által termelt bioaktív anyagok és a mesterséges anyagok negatív hatását a szervezetünkre.Az Áteresztő Bél Szindrómának központi szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában. A már kialakult ÁBSZ további, az immunrendszer szempontjából fontos védőfal áteresztését is generálhatja. Így, a nyálkahártyák áteresztését okozva, elvezethet az allergiákhoz, a vér-agy gát áteresztővé válásán keresztül pedig az idegrendszer gyulladásos betegségeihez. A paleo-ketogén étrendre való átállás ezt a közös kórokot szünteti meg, és ezért lehet oki terápia ezekben a betegségekben. Ismereteink szerint jelenleg nincs olyan gyógyszeres terápia vagy más étrend, amivel elérhető az ÁBSZ megszűnése.A paleo-ketogén étrend szabályai

Mit ne együnk / Kerülendő élelmi anyagok:

1.       gabonafélék és álgabonák2.       tejtermékek3.       finomított és mesterséges cukrok4.       hüvelyes termésűek5.       burgonyafélék (burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán)6.       növényi olajak Fő szabályok az étrend alkalmazása során:

1.       Az állati zsírt és fehérjét tartalmazó ételek (vagyis a zsír, hús és tojás) tegyék ki a táplálkozásunk 70%-át (térfogatban). Ezen belül a zsír részaránya legalább kétszer annyi legyen, mint a fehérje (grammban kifejezve).2.       A többi 30%-ba kerüljön minden, ami paleolit tápláléknak tekinthető, vagyis a zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, maglisztek és a méz.3.       Zöldségek közül elsősorban a gyökérzöldségeket fogyasszuk.4.       Egy almányinál több gyümölcsöt naponta ne együnk (lekvárt, szörpöt, gyümölcsleveket egyáltalán ne együnk).5.       Csak állati zsiradékot használjunk.6.       Akkor együnk, ha éhesek vagyunk7.       Akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk.

8.       Édesítésre kizárólag mézet használjunk.9.       A paleo-ketogén étrend helyes alkalmazása mellett nincs szükség étrend-kiegészítőkre és vitaminokra, kivéve a D-vitamint és bizonyos esetekben az omega-3 zsírsavat.10.     Folyadékpótlásként kizárólag vizet igyunk.11.     Kerüljük a készételek (felvágottak, konzervek) fogyasztását.Ajánlások az élelmi anyagok megválasztására

Az étrend állati zsírokon és fehérjéken alapul. A kacsa-, liba-, és sertészsír mind ajánlható. Az állati zsiradékok fontosak a szervezet élettani működéséhez. Zsír nélkül a bélrendszerből nem tudnak felszívódni bizonyos vitaminok és ásványi anyagok. Az állati zsiradékok nagy mennyiségű koleszterint is tartalmaznak, amiből hormonjaink egy jelentős része is képződik, többek között a D-vitamin. Megfigyeléseink szerint jelentős különbség van az állati zsírok és a növényi olajak (pl. kókuszzsír) között. Kókuszzsírt fogyasztó betegek esetében megfigyeltük, hogy fáradékonyságra panaszkodnak, a gyulladásos faktorok szintje megemelkedik a plazmában, és autoimmun betegségek esetén a tünetek fokozódhatnak. Ha csupán evolúciós szempontokat nézünk, akkor is kerülendő a növényi olajok használata. A húsok közül elsősorban a vörös húsokat fogyasszuk, ezen belül a legelő állatok húsa tekinthető a legjobbnak. A vadak húsa, elsősorban a síkvidéki mezőgazdasági területek mellett élőké szennyezett lehet, mivel sok növényvédő szerrel és egyéb mérgező anyaggal találkoznak ezek az állatok. A hegyvidékről származó vadak húsa ilyen szempontból jobbnak tekinthető. A fácán és nyúl kivételt jelentenek, mivel húsuk a vizsgálatok szerint nem koncentrál nagy mennyiségű méreganyagot (Kapfelsperger és Pollmer, 2007). A hal szintén megfelelő élelmi anyag. A folyóvizekben és a jó vízminőségű nagy tavakban, a nem tápon nevelt vagy a vadon felnőtt halak húsa kiváló. A vörös húsok közül a marhahús különösen magas tápanyag-értékű, hetente legalább 1-2 alkalommal fogyasszunk belőle. A belsőségeknek magas a vitamin és ásványi anyag tartalma. A borjúmáj és a velő kiemelkedően értékes ebből a szempontból. A belsőségek fogyasztása hetente szintén legalább 1-2 alkalommal ajánlott. Külön csoportot jelentenek a füstölt húsok. Napi gyakorisággal fogyaszthatjuk őket. Ügyeljünk azonban arra, hogy csak nitrát- és nitritmentes húsárut vásároljunk. Természetesen más adalékanyagok sem megengedhetőek. Az elvégzett vizsgálatok a nitrit daganatkeltő hatását igazolták, de nem a füstölését (Santarelli és mtsai, 2010). A füstölt húsok alapvetően nyers húsoknak tekinthetőek. Így, minden nap fogyasztva őket jelentősen emeljük a szervezetünkbe jutó vitaminok, mikro- és makroelemek mennyiségét. A tojás fogyasztása mennyiségileg nem korlátozott, és bármilyen formában fogyasztható.A betegeink követése során szerzett tapasztalataink azt mutatták, hogy a paleo-ketogén étrend zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nélkül is tökéletesen működik és elérhető a gyógyításban kitűzött cél kizárólag állati alapú táplálkozás mellett. A zöldségek és gyümölcsök cukoralkoholokat és gyümölcscukrot, azaz fruktózt tartalmaznak. Emiatt puffadást és hasi panaszokat okozhatnak. Ilyen esetben soha ne a zsírokban és fehérjékben keressük a panaszok okát.A paleo-ketogén étrend evolúciós háttere A paleolit étrend szakértői általában a ma élő természeti népeket veszik alapul a paleolit étrend körvonalazásához. Nem árt azonban tudni, hogy az emberi evolúció legnagyobb része a maitól jelentősen eltérő természeti körülmények között zajlott. A korai emberek (hominidák) megjelenését 2.6 millió évvel ezelőttre, a pleisztocénnek nevezett földtörténeti kor kezdetére teszik az antropológusok. Ez az időpont egyúttal a jégkorszak kezdete is volt: a maihoz képest ekkor 4-7 fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet, és az északi félteke nagy része jégtakaró alá került. Az éghajlatváltozás az élővilág egészére jelentős hatást gyakorolt. Az erdős területek visszaszorultak, helyüket hatalmas kiterjedésű füves puszták vették át. A pleisztocén kor jellegzetes állatvilágát megafaunának nevezik, ami alatt a mára kihalt nagytestű emlős- és madárfajok összességét értik. Az afrikai szavanna állatgazdagsága mindenkit lenyűgöz. Nos, az Észak-Szibériában végzett kutatások szerint a jégkorszak idején hasonló sűrűséget értek el a nagytestű növényevő állatok: számítások szerint egy négyzetkilométeren egy mammut, öt bölény, hat ló és tíz rénszarvast élt átlagosan (Zimov, 2005). Magyarország területe része volt ennek az Eurázsiát átívelő óriási füves pusztának. Ennek az ősi legelőtájnak a maradványa és egyben a jelenkori legnyugatibb előfordulása a Hortobágy.      Az ember jégkorszak előtt élő ősei (például az Australopithecusok), hasonlóan az ő emberszabású elődeikhez és a ma élő emberszabásúakhoz, még döntően növényi alapú táplálkozást folytattak. A jégkorszak beköszöntével azonban a környezet megváltozása miatt a hominidáknak át kellett térniük a vadászó (esetleg dögevő) életmódra. Olyan bizonyítékok is vannak, miszerint a jégkorszaki ember kizárólagosan állati alapú táplálkozást folytatott. A 300.000-50.000 évvel ezelőtti időszakból származó fosszilizálódott emberi székletmaradványokban például egyáltalán nem találtak növényi összetevőket (Bryant és Williams-Dean, 1975). Az állati alapú táplálkozás egyértelműen magas tápanyag- és kalóriasűrűséget jelent összehasonlítva a növényi alapú táplálkozással, különös tekintettel a nagytestű állatok húsára, amely arányaiban több zsírt tartalmaz mint az apróbb testű állatok húsa. Azt is feltételezik, hogy a tápanyagsűrűség kulcstényező volt az emberi evolúció utolsó szakaszában: a hús-zsír alapú táplálkozás eredményezte az agyméret növekedésének felgyorsulását, vezetett el a vadászat fejlettebb módjaihoz, és ezekkel összefüggően a speciális emberi tulajdonságok például a szerszámkészítés, a kooperáció és a magas szintű intelligencia kialakulásához (Stanford, 1999). A mai ember agya három és félszer nagyobb mint a legközelebbi élő rokonunké, a döntően növényevő csimpánzé. Az összes szervünk közül ráadásul az agy a „legköltségesebb” energetikai szempontból. Az agy ilyen mértékű növekedése és a nagyméretű agy anyagcseréjének fenntartása elképzelhetetlen a táplálékkal bevitt állati zsír arányának jelentős növekedése nélkül. A fagyos éghajlat, amiben éltünk 2,6 millió éven keresztül, úgy tűnik, alapvetően meghatározta az ember táplálkozását, és megszilárdította élettani működéseit. A jégkorszaknak tízezer évvel ezelőtt hirtelen végeszakadt. A gyors felmelegedéssel és a népsűrűség növekedésével párhuzamosan megfogyatkoztak (nagyobb részben ki is haltak)

a nagytestű vadászható emlősök. Kényszerű volt a mezőgazdaságra való áttérés. Rövid idő alatt gyökeresen átalakult az egyre növekvő létszámú emberiség táplálkozása. A ma élő ember azonban továbbra is a jégkorszakra optimalizált élettani „beállításokkal” él együtt.

Szükséges-e a vitamin- és ásványianyag-pótlás a paleo-ketogén mellett? Számos vizsgálat igazolta, hogy az alacsony szénhidráttartalmú vagy ketogén étrendnek terápiás előnyei vannak a szénhidrát-túlsúlyos nyugati táplálkozással szemben. Az orvostudományban (eddig elsősorban az epilepsziagyógyászatban) használt klasszikus ketogén étrend alulértékelésének egyik oka a gyógyszerekbe vetett túlzott bizalom. A másik a viszonylag korlátozott hatékonyság és a mellékhatások, amelyeket jól dokumentáltak. Ezek: hányás, hasmenés, fertőzések, fehérjehiány, vérszegénység, vesekő, és gyerekeknél az elmaradt ütemű növekedés (Jung és Kim, 2011). Fontos rámutatni, hogy ezek a mellékhatások nem jelentkeznek a paleo-ketogén étrend mellett. Azt is kijelenthetjük, hogy hiba a klasszikus ketogén étrendnél alkalmazott megfontolásokat egy az egyben alkalmazni a paleo-ketogén étrendre. Alapvető különbség a két étrend között, hogy a klasszikus ketogén étrend csak a szénhidrát- és fehérjebevitelt korlátozza, de nem zárja ki az étrendből a nem paleolit összetevőket, vagyis a tejtermékeket, gabonaféléket és növényi olajokat, burgonyaféléket és hüvelyeseket. Az állati zsírokkal szemben indokolatlanul a növényi olajakat, margarint és a tejszínt helyezi előtérbe. Vagyis, a klasszikus ketogén étrend nem zárja ki azokat az élelmi anyagokat, amelyek ÁBSZ-t okoznak. Másrészt az ezekben található antitápanyagok (lektinek, fitátok, szaponinok és proteáz-gátlók) felszívódási zavarhoz vezetnek, aminek következménye a klasszikus ketogén diétára jellemző vitamin- és ásványianyag-hiány. Azok a szakirodalomban fellelhető ajánlások tehát, amelyek a klasszikus ketogén diéta kiegészítésére fogalmaznak meg ajánlásokat (Kossoff és mtsai, 2009), csak a klasszikus ketogén diétára alkalmazhatók. A paleo-ketogén étrendből viszont hiányoznak azok az antitápanyagok, amelyek hiánytüneteket okoznának. Ugyanakkor tartalmazza az élettani működéshez elengedhetetlen mikro- és a makrotápanyagokat. A paleo-ketogén mellett történő vitamin- és ásványianyag pótlás így nem indokolt. Találkozhatunk olyan véleménnyel, amely a klasszikus ketogén étrend mellet alkalmazott kiegészítőket egy az egyben javasolja a paleo-ketogénre is. Így, összemosva a két étrendet, bizonyos vitaminokat és étrendkiegészítőket a paleo-ketogén étrendnél is elengedhetetlennek tartanak. Ilyenek például a magnézium, kálcium, C-vitamin, cink és a vas. Magnéziumpótlásra paleo-ketogén étrend mellett nincs szükség, mivel az alacsony szénhidrátbevitel mellett jelentősen lecsökken a magnéziumigény. A C-vitaminról ugyanez mondható el. Ennek magyarázata, hogy szerkezeti hasonlóságuknál fogva a C-vitamin és a glükóz ugyanazon a csatornán (transzporteren) keresztül jut be a sejtekbe (elsősorban az immunsejtekbe), így a C-vitamin hasznosulásának legfőbb akadálya a magas vércukorszint (Washko és Levine, 1992). Ebből az következik, hogy paleo-ketogén étrend mellett jóval kevesebb C-vitamin is elegendő a fiziológiás működéshez. Ahogy korábban írtuk, a paleo-ketogén étrend nem tartalmaz antitápanyagokat, így a vas és cink megfelelően felszívódik a táplálékból, így nem alakulhat ki például vashiány, ellenkezőleg meggyógyul a vashiányos vérszegénység. Érdemes külön szólni a klasszikus ketogén diéta mellett dokumentált leggyakoribb mellékhatásról: a vesekőről. Ennek megelőzésére kálium-citrátot ajánlanak, mivel létezik olyan vizsgálat, amely szerint ezzel csökkenteni lehet a vesekő előfordulását (McNally és mtsai, 2009). Ha azonban összefüggéseiben szemléljük a kérdést, rájöhetünk, hogy a vesekövet valójában nem a zsírok okozzák, hanem az, hogy a klasszikus ketogén étrendben a zsírok bevitele elsősorban a tejszínből és más tejtermékből történik. Ezeknek jól ismert vesekőképző hatása (Taylor és Curhan, 2013). Tejtermékek fogyasztása során a vér kémhatása savas irányba tolódna el. Ezt a szervezet egy kálcium-puffer rendszerrel ellensúlyozza, aminek következtében a kálcium fokozott mértékben választódik ki a vizeletbe. Ezért a klasszikus ketogén étrend valóban kálciumpótlást igényel ahhoz, hogy ez a puffer rendszer egyensúlyban tudjon maradni. Mivel azonban a paleo-ketogén étrendben nincsenek tejtermékek, kálciumpótlásra sincs szükség, és ugyanezért nem kell fokozott vesekőképződéssel sem számolnunk. Kinek ajánlható a paleo-ketogén étrend?Elmondható, hogy fajunk, a Homo sapiens sapiens minden egyede, bármely rasszba is tartozzon, genetikai adottságai révén egyformán képes emészteni és felhasználni a zsírokat és a fehérjéket. (Ez alól csak a veleszületett genetikai anyagcsere betegségek jelentenek kivételt, amelyek azonban nagyon ritkák.) A szénhidrátokról ugyanez nem mondható el, márcsak a szükséges enzimek termelésének módja miatt sem. A bélhámban termelődő enzimek ugyanis, amelyek az összetett szénhidrátokat bontják, a bélhám funkcionális állapotától függenek. Így ez egy változó funkció, amit sok hatás befolyásol, ellentétben például a hasnyálmirigyben termelődő zsírbontó enzim sokkal stabilabb működésével.  Milyen esetekben nem ajánlott a paleo-ketogén étrend: Olyan genetikai, veleszületett betegségekben, amelyek a zsír- és fehérjebontás defektusaival járnak. Igen ritkának tekinthetőek, általában 1-20 új esettel kell számolni Magyarországon évente, betegségekként. Ide tartoznak a cisztás fibrózis, egyes örökletes tirozinémiák, a karbamid ciklus veleszületett zavarai és az úgynevezett glikogenózisok. Megemlítendőek még a zsírsav-oxidáció zavarának klinikai formái is, de velük gyakorlatilag nem találkozunk, hiszen rendkívül ritkák és már 2 éves kor előtt a gyermekek halálához vezetnek. Végül ide tartoznak a peroxiszomális betegségek. Ezekben a kórképekben nem alkalmazható a paleo-ketogén étrend, hiszen a fehérjék és zsírok bontásához szükséges enzimek vagy a raktározási funkciók tökéletlenek vagy hiányoznak. Transzplantáción átesett betegek esetében a szerv életben maradásának egyik kulcsa az immunrendszer működésének elnyomása a szervezetben. Paleo-ketogén étrend esetén jelentős mértékben javul az immunrendszer hatékonysága. E két folyamat nem összeegyeztethető. Hazai tapasztalatunk nincs és a nemzetközi gyakorlatból sem ismerünk paleo-

ketogén étrend mellett élő transzplantált beteget. Azonban a transzplantáción átesett betegek esetén kifejezetten kockázatosnak ítéljük a paleo-ketogén étrend használatát, még az immunszupresszáns kezelések mellett is, mindaddig, míg bővebb ismereteket nem állnak rendelkezésre a paleo-ketogén étrend mellett végbemenő immunfolyamatokról.Hogyan kezdjünk bele a paleo-ketogén étrendbe? A váltás két módon lehetséges. Vagy fokozatosan, vagy azonnali átállással. A lehetőségek kiválasztásával kapcsolatban célszerű szakemberrel egyeztetni. Daganatos és súlyosabb autoimmun esetekben fontos az időtényező. Nem célszerű otthon próbálgatni az átállást és heteket veszíteni ezzel. Ilyen esetekben vannak speciális módszerek, amelyekkel meggyorsíthatjuk a ketózis kialakulását. A gyors átállás autoimmun betegség esetében előkészíthető, ha pár napon keresztül fokozatosan emeljük a zsír és fehérje arányát az étrendben. Az átállás idején átmenetileg előfordulhatnak enyhe panaszok, úgymint hasmenés, fejfájás, émelygés, hányinger. Minden esetben vegyük figyelembe, hogy a kezelés miatt használt gyógyszerek befolyásolják az átállást és a paleo-ketogén étrend hatását. Különösen jó szem előtt tartani, hogy az autoimmun betegségek minőségi reakciók és ennek tükrében alakítani az átállást és a szedett gyógyszerek felülvizsgálatát. A paleo-ketogén étrend nem természetgyógyászati módszer Lényeges és elengedhetetlen egyértelműen tisztázni, hogy a paleo-ketogén étrend nem természetgyógyászati módszer. Fontos látnunk, mik azok a sajátosságok, amelyek megkülönböztetik ezt az étrendet a természetgyógyászati módszerekről. Leginkább a hatékonyság és kiszámíthatóság, ami különbséget tesz. A természetgyógyászati és a többi, alternatív gyógyászat kategóriába tartozó módszerről a legkevésbé mondható el, hogy alkalmazásától konzekvens eredmények várhatók. Pont ezért nem tekinthetők tudományos módszernek. A paleo-ketogén étrend hatása kiszámítható, és hatékonysága nem függ a gyógyító személyétől, amennyiben jól ismeri a módszertant. Az eredmények reprodukálhatóak, azonos feltételek mellett mindig ugyanazt az eredményt adják. Mint említettük már, a módszer kóroki megoldást jelent a gyógyításban, így minden más kiegészítő eljárás nélkül működik

akció Családi csomag 1 évre CA-modullal(0)

Havidíjas Családi csomag 1 határozott időre CAM-malTavaszi webshop akció Családi csomag 1 évre 3 helyett 6 hónapig 1990 Ft!

Online rendelés esetén a kiszállítás: 0 Ft

A kiszállított csomag tartalma: 1 db CA-modul, 1 db MinDig TV Extra havidíjas, 1 év határozott időre kötött Családi csomag, és az erre jogosított CONAX kódkártya.

A csomag ára tartalmazza a szolgáltatás első havi díját (1.990 Ft), CA-modul árát és a CONAX kódkártya árát).

Online vásárlás esetén a kiszállítás ingyenes!

  9 989 FT (bruttó)

Ellenőriztem a lefedettséget: 

Az akció leírása Elérhető csatornák Lefedettség

Az akció 202014. február 15-étől visszavonásig vagy a készlet erejéig érvényes. Akciónk új, havidíjas Alap vagy Családi csomagra

előfizető Ügyfeleink részére, web áruházunkban történő megrendelés esetén, 12 vagy 24 hónapos határozott idejű szerződés

aláírásával érvényes.

Családi csomag 12 hónapos szerződés megkötése esetén 3 hónap helyett 6 hónapig a szolgáltatás akciós havidíja bruttó 1990 Ft,

majd a mindenkor érvényes ÁSZF szerinti listaár lép életbe, mely jelenleg 2599 Ft.

Jelen ajánlatunk keretében, a szolgáltatás megrendelésével egyidejűleg megvásárolt eszközök (dekóder, CAM modul) árából is kedvezményt

adunk. Az egyszeri kártyaaktiválási díjat abban az esetben elengedjük, amennyiben a MinDig TV Extra kártya mellé dekóder vagy

kártyaolvasó modul is megvásárlásra kerül.

A szolgáltatás egy kódolt Conax kártyával működik, a kártyát figyelmesen kell a CA-modulba betolni, majd az a tévékészülék megfelelő

csatlakozójára illeszteni. Ezután a behangolást követően a kódolt műsorok nézhetők.