Tőkepiac – Értéktőzsde

III. ÉVFOLYAM / 4. SZÁM

Összeállította: Králik Lóránd - Értékpapír-piaci Felügyelet (CNVM), tanácsos

Felelős kiadó: Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) Asociaţia Pentru Promovarea Afacerilor în România (APPAR)

Támogató:

OTP Bank Romania S.A.OTP Consulting Romania S.R.L.ITD Nagyvárad

Nyomdai előkészítés: Imago Media Kft.

Nyomtatás:

Europrint Kft.

Nagyvárad, 2008 április

Megjelenik 5.000 példányban

3

Tőkepiac – Értéktőzsde

Mottó: Aki három nappal képes előre látni, az gazdag lesz háromezer évre. (japán közmondás)

Bevezető - Kockázat és hozam

Nálunk még ma sem tekintik széles körben megbízható befektetési lehetőségnek a tőzsdét. Romániában jelenleg sem haladja meg az aktív tőzsdézők száma a tízezret. Ugyanakkor a Központi Értéktár (Depozitarul Central – pedig nem kevesebb, mint 18 millió részvényszámlát tart nyil-ván, s az országban jelenleg is mintegy kilenc-tízmillióra becsülhető a részvénnyel rendelkező személyek száma, s ezek többsége még ma sincs tisztában azzal, hogy részvényeket birtokol, ugyanis a tömegpriva-tizációban részt vevő személyek, akik 1992-ben munkaviszonyban voltak, valamennyien kaptak töredékrészvénycsomagokat a befektetési vállala-toknál (SIF), s ez utóbbiak, illetve örököseik ma is jogos tulajdonosai a több mint egy évtizede kibocsátott értékpapíroknak.

Sokakat az tántorít el, hogy a tőzsde kockázatos. A tőzsde azonban csak ad-dig kockázatos, ameddig nem ismerjük. Utána már pontosan tudjuk, hogy milyen lépésünk milyen eredménnyel járhat. Ha a kockázatot felmértük, képesek lehetünk egyre jobban játszani a tőzsdén, egyre több és nagyobb profitra szert téve.

Azok többsége, akik a Bukaresti Értéktőzsdén fektettek be az elmúlt évek-ben, befektetésük jelentős mértékű gyarapodását könyvelhették el. A vezető részvények többsége a pénzpiaci kamatokat többszörösen meghaladó ho-zamot eredményezett, főleg az elmúlt öt évben. Van olyan vezető részvény is, amely esetében, ha valaki 1999-ben egy négyszobás tömbházlakás akkori árát fektette be, ma már euróban is milliomosnak mondhatja magát, hiszen még euróban is hét év alatt 53-szorosára emelkedett a részvény értéke. A rész-vénypiacban ráadásul – a környező az Európai Unióhoz csatlakozó országok példája alapján – a csatlakozás utáni években is óriási növekedési potenciál rejtőzik. A tavaly a részvénypiac vezető részvényeinek árfolyamának alaku-lására ugyan rányomta a bélyegét az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlása nyomán kialakult sokkszerű hullám, s ez még 2008-ban is – főleg a banki értékpapírok, sőt a befektetési alapok hozamában – érezteti majd hatását, ám Romániában ezt a trendet megfordíthatják az idénre ter-vezett részvénybevezetések, amelyeknek remélhetőleg csak előszele volt a medgyesi Transgaz hatalmas érdeklődést kiváltó részvény-kibocsátása, amely összesítésben 28-szoros túljegyzést eredményezett.

4

A tőzsde ugyanakkor nem csak kockázati, hanem kockázat-elhárítási esz-közökkel is rendelkezik. Az árutőzsdék határidős áru- és devizakontraktu-sai éppen rövid- és középtávon az árfolyamok, illetve árak emelkedéséből, vagy csökkenéséből származó kockázatokat.

Tőkepiac

A gazdaság pénzügyi piacait két nagy csoportja osztjuk:

tőkepiac, ahol általában a hosszú lejáratú hitelek, valamint a részvé- ynyek forognak;

pénzpiac, amely a néhány napos (órás) kölcsönöktől az egyéves ylejáratú hitelekig minden hitelformát felölel.

Mindkét piacon pénzt cserélnek pénzért. Míg a pénzpiaci kölcsönök for-rása nemcsak a megtakarítás, hanem a fogyasztásra még el nem költött jövedelem, a tőkepiac egyértelműen a megtakarításokat alakítja át befek-tetéssé.

A tőkepiac főbb eszközei:

részvények, y

kötvények, y

záloglevelek (vállalati és lakásépítési), y

hosszú lejáratú bankbetétek és hitelek. yAz értékpapírpiac tehát mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpia-ca. Az értékpapírpiac csoportosítható:

az adásvétel tárgya szerint (részvénypiac, kötvénypiac stb.), y

a kibocsátó szerint (állampapírok piaca, lakásépítési záloglevelek ypiaca stb.),

földrajzi elhelyezkedés szerint (nem központosított, szétszórt he- ylyeken például a bankok közötti kereskedés, valamint a központosí-tott tőzsdei kereskedés).

Tőzsdék

A tőzsde valamely egységesített, szabványos termék (értékpapír, deviza, nemesfém, mezőgazdasági termény, stb) meghatározott egységeinek kon-centrált, szabályozott piaca. A tőzsdei kerekedés alapelve a nyilvánosság, a befektetők információval való egyenlő ellátottsága, védelme. Egy-egy piacon a tőzsde sokszor áralakító, árcentrum szerepet tölt be, amelyhez a gazdaság szereplői igazodhatnak. Az a koncentrált piac, ahol találkoznak a vevők és

5

az eladók. A kereskedelem azonban szervezett keretek között, meghatáro-zott szabályok szerint zajlik. A tőzsdén csak tőzsdetagok köthetnek üzletet. A tőzsde rendje, a tőzsdei taggá való válás feltételei országonként vagy akár tőzsdénként is eltérőek. Ezek felügyeletét általában minden országban egy erre szakosodott, vagy általában a pénzügyi szervezeteket felügyelő hatóság látja. Romániában a szabályozó hatóság az Értékpapírpiaci Felügyelet (Comi-sia Naţională a Valorilor Mobiliare), amely a tőkepiac működését szabályozó jelenleg hatályos 2004. évi 297-es számú törvény alapján a parlament alá rendelt, önálló költségvetésű intézmény. Az Értékpapírpiaci Feleügyelet a tőzsdék mellett a piaci szereplők (brókercégek, brókerek, dealerek, intézmé-nyes befektetők, befektetési tanácsadók, stb.), valamint a kibocsátók, illetve a nyílt és zár végű befektetési alapok tevékenységét is felügyeli.

A tőzsdék két alaptípusa:

az értéktőzsde y

az árutőzsde y

Az értéktőzsde

Az értéktőzsdének három fajtáját ismerjük: devizatőzsde, nemesfémtőzsde (arany, ezüst, platina) és értékpapírtőzsde.

Az értékpapírtőzsde

Az értékpapírtőzsde az értékpapírok koncentrált piaca. Feladatai:

az adásvétel lebonyolítása, yaz értékpapírok árfolyamának megállapítása, yúj értékpapírok bevezetése. y

Az értékpapírtőzsdét az elnökség vezeti, amelynek nagyobb hatásköre van, mint az árutőzsdén. Szereplői a tőzsdeügynökök, akik közvetítenek az értékpapírt vásárlók és eladók között. A hivatalos ügynök, a bróker sa-ját nevében és számlájára is köthet üzletet – igaz a saját névre kibocsátott vásárlási megbízás az ajánlati könyvben a tőzsdei program hátrébb sorolja, mint az ügyfelekét -, illetve csak értékpapírszámlával rendelkező ügyfelet szolgálhat ki. A szabadügynök, dealer, csak saját nevében és számlájára köthet üzletet; kinevezésének alapja szakismeret és a megfelelő vagyoni biztosíték. A tőzsdén tevékenykedhetnek a bankok képviselői is, akik bankjuk nevében adnak-vesznek.

Miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? Hogyan juthatnak a befektetők az értékpapírokhoz? Hogyan lehet adni-venni a kötvényeket, részvényeket? – fogalmazódnak meg bennünk a kérdések.

6

A befektetők nem vihetik megtakarított pénzüket közvetlenül a tőzsdére, hanem mindezt egy befektetési vállalkozáson segítségével, vagy ahogy a hétköznapi életben nevezik, egy brókercégen keresztül érhetik el. Ha a befektetők vásárolni vagy eladni szeretnének, fel kell keresniük egy brókercéget s az ő közreműködésükkel hajthatják végre az ügyletet. A brókercégnél számlát kell nyitni és megbízást kell adni bizonyos értékpapír vételére vagy eladására. Ha vásárolni szeretnénk, akkor természetesen a venni kívánt értékpapír ellenértékének is a számlánkon kell lennie.

Hogy miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? Ennek nagyon egyszerű oka van: ahhoz, hogy a tőzsde megbízhatóan működjön, az szük-séges, hogy az ott közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. Ehhez olyan szereplők szükségesek, akik megfelelő szakértelemmel, tőkeerővel ren-delkeznek. Képzeljük el, mi lenne, ha egy megkötöttnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést, csak vicceltem.

A tőzsdei befektető tehát a brókeren keresztül köt üzletet. Ezért a szolgáltatá-sért a befektető jutalékot fizet, ez brókercégenként változó mértékű összeg, s a brókercégnek ezekből a jutalékokból kell fedeznie működési költségeit. Minden brókercég más-más üzletpolitikát folytat. Van, aki a nagyobb ügy-felekre szakosodik, ezeknél a minimális tranzakciós díj viszonylag nagy lehet, viszont nagyobb összegű tranzakcióknál sem sokkal magasabb a díj. Ha va-laki csak kisebb összegeket szeretne befektetni, akkor ez számára, a befek-tetni kívánt összegre vetítve relatíve nagy költséget jelentene. Romániában a maximális tranzakciós ügyleti díj 8 százalék, s ezt a brókercégek az egy-szeri ügyfeleknél alkalmazzák, akik a tömegprivatizációban szerzett érték-papírjaikat értékesítik. Ilyenkor a brókernek több is a költsége, mert a jogi szabályozás feltételekhez köti az ügylet lebonyolítását, például az összeg csak pénzesutalványon fizethető ki. Általában azonban az ügyletekre 1-2 százalék közötti jutalékot számítanak fel a forgalom tól függően, sőt egyes brókercégeknél akár a 0,4-0,5 százalékos jutalék is elképzelhető, igaz ehhez többszázezer lejes forgalmat kell biztosítani havonta. A részvényekre egyéb-ként Romániában, minden egyes tranzakaciónál, vásárlásnál és eladásnál külön felszámolják a jutalékot, ami adózási szempontból leírható költség.

A tőzsdei ügyleteknek két nagy fajtája van: az azonnali és a határidős ügyletek A határidős ügyletek speciális, némileg nagyobb kockázatot jelentő ügylettípusok, a Bukaresti Értéktőzsdén a tavaly vezették vezették be. A határidős részvénypiac ellenben Nagyszebenben 1997 óta működik, ahol jelenleg 21 a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett, és 5 a Rasdaq piacon jegyzett részvény határidős árfolyamára születnek üzeletkötések.

A befektető tehát megadja megbízását a brókerének. A tőzsdei megbízás lehet:

piaci áras megbízás (vásárolni az éppen érvényes piaci árszinten); y

7

limitáras megbízás (például Azomures-részvényt vásárolni, ha a yrészvény ára 20 banira csökken);

stop loss megbízás, amelyet veszteség-limitálásnak is neveznek y( egy előre megadott áron a brókernek külön utasítás nélkül is kötelezően le kell zánia az ügyletet, elkerülve ezzel a még nagyobb veszteséget).

A bróker tehát írásos megbízást kap a tőzsdéző ügyfelektől. Ezeken a meg-bízásokon a következő elemek szerepelnek:

Az értékpapír megnevezése és mennyisége,1.

Venni (BUY) kell vagy eladni (SELL),2.

Melyik tőzsdén (példa: BVB, BÉT, Frankfurti Értéktőzsde),3.

Milyen időpontban érvényes a megbízás,4.

Milyen ár mellett.5. Amikor a befektető megadta a megbízást, a bróker régebben bement a tőzsdeterembe, manapság már a számítógépes terminálhoz. A tőzsdei kereskedés klasszikus módja mára már megszűnt. A brókerek korábban összegyűlnek egy teremben – a parketten - és ajánlataikat bekiabálva teszik közzé, ha adott feltételekkel van érdeklődő, a másik bróker szintén bekia-bálva jelzi: hajlandó megkötni az ügyletet. Ezt hívták nyílt kikiáltásnak. A forgalom növekedése miatt azonban mára mindenhol áttértek a kevésbé látványos elektronikus kereskedésre, melynek lényege, hogy a brókerek irodájukban ülve számítógépen keresztül viszik a rendszerbe ajánlataikat. Sokkal gyorsabb, pontosabb, de kevésbé látványos.

8

Ha megkötötték az ügyletet, akkor egy kevésbé látványos, de legalább ilyen fontos feladat következik: el kell számolni a tranzakciót. Régen, amikor még minden befektető kinyomtatott részvényekkel a táskájában sétált, ak-kor a tranzakciót követően magán a részvényen is jelezték az eseményeket. A papír hátlapján végig lehetett követni, hogy kik voltak a részvény koráb-bi tulajdonosai, hiszen minden átruházáskor megfordították az értékpapírt és bejegyezték az új tulajdonos nevét. Napjainkban az értékpapírokkal való kereskedés nagyságrendje és sebessége annyira megnőtt, hogy ez a régi forma csak akadályozná az értékpapírok gyors átruházását. Ezért ma már nem öntenek fizikai formát a papírok, s ezt dematerializációnak nevezzük. A román szabályozás szerint az ügyfélnek még a megbízás előtt biztosítania kell a részvények ellenértékének megfelelő anyagi fedezetet. Az elszámolási feladatokat a tőzsdék mellett működő elszámolóházak vég-zik, amelyek elszámolás előtt az ügyletet kötő ügyfelek által megbízott brókercégek által biztosított fedezetet is ellenőrzik. Romániában a hatá-lyos szabályozás szerint a brókercég felel azért, hogy a szükséges fedezet az ügyfél számláján legyen.

Maga az elszámolás a brókercégek között az üzletkötés után három nappal történik, ám az ügyfél gyakorlatilag már a megvásárlást követő pillanatban értékesítheti a megnyitott részvényszámlájára megvásárolt részvényt.

Tőzsdeindexek

A tőzsdeindex a tőzsdei piac egészét szimbolizáló mutatószám. A tőzsdeindex következő típusait különböztetjük meg:

1. Ársúlyozású tőzsdeindex, amelyben válogatott részvények átlagár-folyamát számolják. Ilyen a New York-i tőzsde indexe, a Dow Jones index. Az index számításakor 30 vezető ipari vállalkozás, 20 vasúti részvény, il-letve 15 közüzemi értékpapír átlagárfolyamát számolják. Hasonló a Tokiói Tőzsde Nikkei 225 nevű indexe.

2. Piaci értékkel súlyozott index, ahol a részvények indexen belüli aránya megfelel a kibocsátó vállalatok piaci súlyának. Ilyen a Tokiói Tőzsde Nikkei 300 indexe, a Londoni Tőzsde indexe, az FTSE 100. A londoni tőzsdeindex számításakor 103 vezető részvényt vesznek figyelembe. 1998 februárjában a következőek voltak a legjelentősebb tőzsdei indexet befolyásoló érték-papírok:

Glaxo 7,03% y

Lloyds 4,90% y

British Petroleum 4,80% y

Smith Kline Beecham 4,70% y

9

A Frankfurti Értéktőzsde indexe, a DAX alakításában ugyanabban az időben a következő részvények voltak a legfontosabbak:

Allianz 11,05% ySAP AG 6,41% yDaimler Benz 6,06% yMünchner Rück 5,80% y

A Párizsi Értéktőzsde indexét, a CAC 40-et a következő papírok befolyásolták:

France Telecom 8,94% yElf Aquitaine 6,05% yAXA-UAP 5,77% yL’Oreal 5,58% y

A másik amerikai piaci értékkel súlyozott indexet, a STANDARD AND POOR’S 500-at, ötszáz amerikai vállalat részvényeinek értékét összeadva számítják ki.

Hasonlóan piaci értékkel súlyozott index a Bukaresti Értéktőzsde indexe, a BET, illetve a Budapesti Értéktőzsdéé, a BUX. Ez utóbbi esetben a viszonyí-tási alap 1000 pont, amely a tőzsde beindításának napján, 1991. január 2-án volt érvényes. A Bukaresti Értéktőzsde esetében a BET-index az 1995. évi induláskor volt 1000 pont, a tíz vezető részvény – a SIF befektetési vál-lalatokat kivéve - határozza meg, összetétele pedig jelenleg a következő:

Részvény Súlyozás (%)TLV – Transilvania Bank Kolozsvár 19.83BRD – Román Fejlesztési Bank Bukarest 19.66SNP – Petrom Bukarest 19.52RRC – Rompetrol Rafinare Konstanca 11.11IMP – Impact Bukarest 6.68TEL – Transelectrica Bukarest 6.61BIO – Biofarm Bukarest 5.57BRK – Broker Kolozsvár 5.27ATB – Antibiotice Iasi 3.99TBM – Turbomecanica Bukarest 1.76

A Bukaresti Értéktőzsde másik meghatározó indexe a BET-C (compozit), amelynek kiszámításakor valamennyi jegyzett részvény árfolyamát fi-gyelembe veszik, illetve a BET-FI, amely az öt SIF befektetési vállalat ár-folyamszintjét jelzi a következő súlyozással:

10

Részvény Weight (%)SIF4 Bukerest 26.01SIF3 Brassó 20.65SIF1 Arad 19.85SIF5 Craiova 18.12SIF2 Bákó 15.36

3. Egyenlően súlyozott index. Ilyen a Value Line index, amely 1700 ame-rikai vállalat részvényeinek mértani átlagát jelenti.

Értékpapír

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, for-galomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg, amely a legtöbb eset-ben forgatható, vagyis átruházható. Lehet:

csekk,1. váltó,2. állampapír,3. kötvény,4. részvény,5. más értékpapír.6.

A csekket és a váltót mint fizetési eszközt használják, így a tőzsdén a többi értékpapírformával kerskednek.

Állampapírok

Az állampapír az állam által kibocsátott, az államadósságot megtestesítő értékpapír, amelyben az állam adósságtörlesztést és kamatjáradék-fizetést ígér. Romániában a tőzsdén még nem kereskednek állampapírokkal.

Kötvények

A kötvény egy adóspapír; fix kamatozású, általában hosszabb lejáratú ér-tékpapír. Szólhat névre vagy bemutatóra. A kötvény kibocsátója kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpontban visszafizeti a névértéket és az addig esedékes kamatokat. A kamat fizethető évente vagy félévenként, nagyon ritkán havonta is.

11

A különleges kötvények osztályozása:

az átváltható kötvények egy határidőn belül átválthatók a vállalat 1. kibocsátandó részvényeire;

az opciós kötvény jellegében hasonló az előzőhöz, az elővásárlási 2. jog a kibocsátó más kötvényére, vagy részvényére érvényes;

a nyitott kötvény hosszú lejáratú, általában 18–20 éves, meghatá-3. rozott időpontban azonban még lejárat előtt visszaválható (pél-dául a 7. vagy 14. évben);

a kamatszelvény nélküli kötvény esetében a kibocsátás névértéke 4. alatt történik, például a visszaváltási ár vagy névérték 40 százalé-kán, így nem létezik adóztatható kamatjövedelem;

változó kamatozású kötvény esetében a kötvénytulajdonos a fix 5. kamaton felül részesedik a vállalat tiszta nyereségéből.

A kötvény kibocsátásában többnyire egy pénzintézet működik közre, a kötvényeket gyakran árveréssel, aukcióval jegyzik. Az aukciók két fajtáját ismerjük:

francia aukciónál az ajánlatokat egy meghatározott minimális ár- yfolyamon fogadják el,

a holland licitnél az árajánlatokat az árfolyamok csökkenő sorrend- yjében regisztrálják, míg a teljes összeg lejegyzése meg nem törté-nik.

A kötvényt lehet szindikátusi eljárásban is jegyezni, amikor több bank előre meghatározott árfolyamon megveszi a teljes kibocsátott mennyiséget, majd azt saját kockázatára eladja. Az itt fizetett árfolyam általában kisebb, mint a kibocsátási árfolyam.

Romániában a Bukaresti Értéktőzsdén az önkormányzati (municipális), il-letve a vállalati kötvényeket forgalmazzák. A municipális kötvények által bi-ztosított finanszírozási lehetőségeket viszonylag kevéssé ismerik az önko-rmányzatok. Jelenleg a Bukaresti Értéktőzsdén mindössze 16 municipális kötvényt jegyeznek. Nem csupán nagy városok számára jelenthet olcsó és hatékony finanszírozási formát a különféle fejlesztési programokhoz szük-séges pénzalapok bizotsítására, hanem közepes méretű településeknek, s ezt bizonyítja Nagyenyed, Predeal, Navodari, Lugas, vagy Mangalia példája is, amelyek sikeres kötvénykibocsátást hajtottak végre.

Részvények

A részvény egy értékpapír, amely igazolja a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulást. Egy olyan értékpapír, amelyet a vállalatok alapításakor

12

vagy alaptőkéjének emelésekor bocsátanak ki, s mely a vállalat részvény-társasági tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg, nyereségrész-esedésre, valamint tulajdonosi jogok gyakorlására jogosít. Egy vállalat alaptőkéje = részvények száma X részvények névértéke.

Hogyan kezdjünk tőzsdézni?

Mi az az első és talán legfontosabb dolog, ami nélkülözhetetlen a tőzsdézéshez? Sokak szerint a pénz. De ez nem elég.

A tőzsdézők legtöbbje úgy kezdi el az ismerkedést evvel a területtel, hogy a megtakarított pénzéből vásárol valamilyen részvényt. Előtte esetleg megkérdez egy-két ismerőst, akiről tudja, hogy már foglalkoztak a témával – netán részvényük is van, de a kérdezősködés maximum arra vonatkozik, hogy milyen részvényt vegyen. Pedig ennél sokkal többre lenne szükség: arra, hogy aki a tőzsde területére téved, legalább azt tudja, hogy mi várhat rá.

Azt mindenki tudja, hogy a tőzsde kockázatos dolog, sőt, azt gondolom, hogy pont ez a vonzereje. De a kockázat mértékéről egészen addig nincs pontos képünk, amíg saját bőrünkön nem érezzük. Ha pedig már érezzük, az már régen rossz...

A tőzsdézést nem onnan kell kezdeni, hogy előteremtjük rá a pénzösszeget, bemegyünk a brókercéghez, nyitunk egy számlát és azt mondjuk: „Hát...akkor legyen Petrom.” Ez a mondat a folyamat végén kellene, hogy elhan-gozzék, nem pedig az elején. Mert ahhoz, hogy megvegyük az első rész-vényünket, el kellene oda jutni, hogy tudjuk, mit, miért, és mikor akarunk tenni a tőzsdeparketten. Ehhez pedig a tőzsdei alapszabályok, vagy inkább azt mondanánk, hogy legalábbis alapvető tőzsdei ismeretek szükségesek.

Általános tapasztalat az is, hogy a kezdő tőzsdézők nem érzik igazán szük-ségét a tanulásnak. Ha egy-két tranzakciójuk sikeres volt, akkor pedig egye-nesen nem is értik, hogy mások mit piszmognak könyvekkel, stratégiákkal. Ez a magatartásforma több éves tapasztalattal rendelkező befektetőkre is igaz lehet. Az valóban igaz, hogy kell a tapasztalat és az evvel járó ne-héz időszakok nélkül nincs siker. De hozzátesszük, hogy az ismereteket, bizonyosfajta szabályrendszer használatát, az előre kialakított kereskedési tervet hosszútávon nem lehet nélkülözni. Nyilvánvalóan nem célunk, sem tisztünk azt mondani, hogy mi ismerünk egy-két-három alapszabályt és stratégiát, és ezeket kell használni, ahhoz, hogy sikeressé váljon valaki a tőzsdén, de azért érdemes néhány alapismeretet elsajátítani és figyelni és elemezni azokat a cégeket, amelyek be kívánunk fektetni. Bár ez igazából csak a fundamentalista tőzsdézők eljárása, a legjobb ezzel kezdeni, hiszen valószínűleg nem rendelkezünk akkora tőkével, hogy más eljárásokat alkalmazhassunk. Éppen ezért a jegyzett vállalatok piaci mutatóinak el-emzésével kell kezdeni

13

Piaci mutatók

A piaci mutatók a cég értékelésébe bevonják a tőzsdei árfolyamokat, mint a befektetői közösség cégre vonatkozó véleményét. A mutatók egyrészt folyamatosan változhatnak, hiszen a piaci árfolyam változása e mutatók értékére is hatást gyakorol, másrészt itt is igaz az a korábban már többször hangoztatott állítás: nincs egyértelmű szabály, mely alapján csukott szem-mel is eldönthető lenne az értékek magas vagy alacsony volta.

A legfontosabb piaci mutatók:

piaci kapitalizáció yegy részvényre jutó eredmény (EPS) yárfolyam/nyereség (P/E) yárfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) yosztalékhozam yrelatív árfolyam y

A piaci kapitalizáció nem más, mint a társaság részvényeinek száma szo-rozva az éppen aktuális árfolyammal. Más szóval azt is mondhatjuk, hogy abban az adott pillanatban a befektetők összessége mennyire értékeli a vállalatot. Ez persze egy kicsit elnagyolt állítás, hiszen soha nem a teljes részvénymennyiség fordul meg a tőzsdén. Itt még érdemes egy fogalmat megemlíteni, mégpedig a közkézhányadot. A közkézhányad azon részvé-nyesek tulajdonában lévő részvények összessége, akik nem számítanak stratégiai befektetőnek, illetve részesedésük nem haladja meg az 5 százalékot.

Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó eredmény (Earnings per Share, EPS) számításának módja:

Nyereséghozam-mutató, vagy árfolyam/nyereség (Price per Earnings, P/E, vagy PER) mutató az éppen aktuális piaci árfolyam és az EPS hányadosa. A P/E mutató számításánál általában a következő, vagyis előttünk álló idő-szak várható EPS-értékével kalkulálunk. Erre vonatkozó becslést egyrészt maguktól a vállalatoktól szerezhetünk be, másrészt a brókercégek elemzői is folyamatosan készítik előrejelzéseiket.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a nyereség „ennyiszeresét”, P/E-szeresét kell fizetni, ha meg szeretnénk vásárolni a részvényt. Ha alacsony a P/E, hamar rá-vághatnánk: olcsó a részvény, hiszen a mostani jövedelmének csak néhány-szorosát kell érte fizetni. De ez lehet, hogy csak azt jelzi: a várható növeke-dési ráta alacsony. Egy magas P/E érték pedig jelentheti a nagy növekedési

EPS = adózott eredményrészvények száma

14

lehetőségbe vetett bizalmat. A P/E esetében általában 10 százalék alatti in-flációs rátánál a brókerek azt mondják, hogy a 15 alatti P/E jónak mondható, vagyis érdemes megfontolni a befektetést, míg e fölött jelenleg magas. Ez sem örökérvényű szabály, mert sok más tényezőt is figyelembe kell venni, a könyv szerint érték és az árfolyam arányát, a részvény likviditását, vagy az osztalékfizetési rátát is, sőt a mutatók akár befektetési szektoronként is je-lentősen eltérhetnek egymástól. A P/E mutató a világpiaci trendek függvé-nyében időben is változik, sőt eltérő a fejlett és a fejlődő piacok esetében. Csak a P/E-mutatót megvizsgálva nem szabad dönteni, mindenképp ebben az esetben értékelni kell az árfolyam és könyv szerinti érték arányát is.

A P/E mutató a világpiaci trendek függvényében időben is változik

Árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV). Az árfolyam egy piaci kategória, míg a könyv szerinti érték egy számviteli kategória, mely a cég mérlegéből kal-kulálható. Tegyük fel, hogy minden eszközt eladunk (annyiért, amennyiért a könyvekben szerepel) majd kifizetjük a hitelezőket, akkor ami marad, az a részvényeseké. Ez a saját tőke (capitaluri proprii), amit, ha elosztunk a részvé-nyek számával megkapjuk az egy részvényre eső könyv szerint értéket.

A részvényérték alapesetben magasabb, mint a könyv szerint érték, de itt sincs általános szabály a mértékre. Fejlett gazdaságokban még a vesztesé-ges cégek esetében is legalább 1-2 között mozog, míg a nyereséges válla-latoké általában 3 fölötti. Ha túl alacsony az arány, esetleg a könyv szerinti

Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó eredmény (Earnings per Share, EPS) számításának módja:

Nyereséghozam-mutató, vagy árfolyam/nyereség (Price per Earnings, P/E, vagy PER) mutató az éppen aktuális piaci árfolyam és az EPS hányadosa. A P/E mutató számításánál általában a következ , vagyis el ttünk álló id szak várható EPS-értékével kalkulálunk. Erre vonatkozó becslést egyrészt maguktól a vállalatoktól szerezhetünk be, másrészt a brókercégek elemz i is folyamatosan készítik el rejelzéseiket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a nyereség „ennyiszeresét”, P/E-szeresét kell fizetni, ha meg szeretnénk vásárolni a részvényt. Ha alacsony a P/E, hamar rávághatnánk: olcsó a részvény, hiszen a mostani jövedelmének csak néhányszorosát kell érte fizetni. De ez lehet, hogy csak azt jelzi: a várható növekedési ráta alacsony. Egy magas P/E érték pedig jelentheti a nagy növekedési lehet ségbe vetett bizalmat. A P/E esetében általában 10 százalék alatti inflációs rátánál a brókerek azt mondják, hogy a 15 alatti P/E jónak mondható, vagyis érdemes megfontolni a befektetést, míg e fölött jelenleg magas. Ez sem örökérvény szabály, mert sok más tényez t is figyelembe kell venni, a könyv szerint érték és az árfolyam arányát, a részvény likviditását, vagy az osztalékfizetési rátát is, s t a mutatók akár befektetési szektoronként is jelent sen eltérhetnek egymástól. A P/E mutató a világpiaci trendek függvényében id ben is változik, s t eltér a fejlett és a fejl d piacok esetében. Csak a P/E-mutatót megvizsgálva nem szabad dönteni, mindenképp ebben az esetben értékelni kell az árfolyam és könyv szerinti érték arányát is. Árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV). Az árfolyam egy piaci kategória, míg a könyv szerinti érték egy számviteli kategória, mely a cég mérlegéb l kalkulálható. Tegyük fel, hogy minden eszközt eladunk (annyiért, amennyiért a könyvekben szerepel) majd kifizetjük a hitelez ket, akkor ami marad, az a részvényeseké. Ez a saját t ke (capitaluri proprii), amit, ha elosztunk a részvények számával megkapjuk az egy részvényre es könyv szerint értéket. A részvényérték alapesetben magasabb, mint a könyv szerint érték, de itt sincs általános szabály a mértékre. Fejlett gazdaságokban még a veszteséges cégek esetében is legalább 1-2 között mozog, míg a nyereséges vállalatoké általában 3 fölötti. Ha túl alacsony az arány, esetleg a könyv szerinti érték alá csúszik a részvényérték, megérheti a felvásárlás; ha pedig túl magas lenne az arány, akkor nem éri meg felvásárolni, érdemesebb „klónozni”, vagyis hasonló tevékenység , hasonló másik céget vásárolni. A P/BV arány egyébként ágazatonként eltér : a banki szekorban általában 4,5 fölötti, de magas a gyógyszeripari, k olajipari cégeknél is. Romániában jelenleg a legdinamikusabban fejl d ágazat, az épít iapr cégei esetében az árfolyam akár 8-10-szerese is lehet a könyv szerint értéknek.

15

érték alá csúszik a részvényérték, megérheti a felvásárlás; ha pedig túl ma-gas lenne az arány, akkor nem éri meg felvásárolni, érdemesebb „klónozni”, vagyis hasonló tevékenységű, hasonló másik céget vásárolni. A P/BV arány egyébként ágazatonként eltérő: a banki szekorban általában 4,5 fölötti, de magas a gyógyszeripari, kőolajipari cégeknél is. Romániában jelenleg a legdinamikusabban fejlődő ágazat, az építőiapr cégei esetében az árfo-lyam akár 8-10-szerese is lehet a könyv szerint értéknek.

Árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV). Az árfolyam egy piaci kategória, míg a könyv szerinti érték egy számviteli kategória, mely a cég mérlegéből kalkulálható. Tegyük fel, hogy minden eszközt eladunk (annyiért, amennyi-ért a könyvekben szerepel) majd kifizetjük a hitelezőket, akkor ami marad, az a részvényeseké. Ez a saját tőke (capitaluri proprii), amit, ha elosztunk a részvények számával megkapjuk az egy részvényre eső könyv szerint ér-téket.

A részvényérték alapesetben magasabb, mint a könyv szerint érték, de itt sincs általános szabály a mértékre. Fejlett gazdaságokban még a vesztesé-ges cégek esetében is legalább 1-2 között mozog, míg a nyereséges válla-latoké általában 3 fölötti. Ha túl alacsony az arány, esetleg a könyv szerinti érték alá csúszik a részvényérték, megérheti a felvásárlás; ha pedig túl ma-gas lenne az arány, akkor nem éri meg felvásárolni, érdemesebb „klónozni”, vagyis hasonló tevékenységű, hasonló másik céget vásárolni. A P/BV arány egyébként ágazatonként eltérő: a banki szekorban általában 4,5 fölötti, de magas a gyógyszeripari, kőolajipari cégeknél is.

Ágazat Jegyzett cégek száma

Ágazati kapitalizáció

P/BV PER

Kitermelés, bányászat 2 27.453.068.329,64 2,22 14,79

Feldolgozóipar 36 13.606.809.058,72 2,04 14,55

Közüzemi szolgáltatások 1 2.616.922.169,40 1,19 17,89

Építőipar 3 1.038.386.244,10 5,05 32,80

Kereskedelem 3 476.767.334,62 2,17 13,44

Vendéglátóipar 2 798.567.933,92 2,05 28,38

Szállítás és távközlés 2 582.982.705,51 3,19 58,69

Pénzügyi szolgáltatások 10 31.659.089.300,95 5,14 21,56

Tőzsdei összesítés 59 78.232.593.076,86 2,75 17,48

A Bukaresti Értéktőzsde részvényeinek ágazatonkénti mutatói (2008. január)

Osztalék-fizetési ráta. A vállalatok az adózott eredményt kifizethetik osz-talékként, de általában nem így tesznek: a profit egy részét esetleg kifizetik

16

osztalékként, a többit visszatartott nyereségként a cég fejlődésének, for-rásigényének szolgálatába állítják. A társaságok gyakran hosszabb távon kiszámítható osztalékpolitikát folytatnak, azaz a profit adott hányadát fize-tik ki osztalékként.

Osztalékhozam. Az osztalékhozam a várható osztalék és az árfolyam aránya, vagyis hogy a most befektetett pénzünkre vetítve hány százalékos hozamot jelent a következő időszakban megszerzendő osztalék (általában keveset).

Relatív árfolyam. A relatív árfolyam ugyan nem egy mutatószám, de célszerű a vállalat piaci megítélését, tőzsdei árfolyamát szélesebb összefüg-gésben is megvizsgálni. Vagyis ha például azt vizsgáljuk, hogy a kérdéses időszakban a Transilvania Bank részvényeinek árfolyama milyen pályát írt le, akkor megnézhetjük azt is, hogy mindeközben a romániai részvénypiac egészének megítélése hogyan alakult (BET index), más, szintén tőzsdén levő hazai bank (BRD, vagy Carpatica Bank) jegyzése miként változott, esetleg egy valamilyen szempontból hasonló adottságú, jellegű külföldi bankok részvényárfolyamához vagy egy nemzetközi pénzügyi szektor in-dexhez való viszonyt is vizsgálhatunk.

Bukaresti Értéktőzsde

A Bukaresti Értéktőzsdén jelenleg 59 jegyzett céget tartanak nyilván, az első, második, illetve a nemrég létrehozott harmadik értékkategóriában. Az első kategóriában jegyzett cégek száma jelenleg 20. Az első kategóriába azon cégek részvényei kerülhetnek, amelyek esetében a szabadkéz-hány-ad legalább 25 százalékos, legalább 2 ezer részvényessel rendelkeznek, a cég saját tőkéje meghaladja a 8 millió eurót és az utolsó két évet nyeres-séggel zárta. A 38 második kategóriájú vállalat esetében a 25 százalékos free-float mellett a 2 millió eurós minimális saját tőke megléte feltétele, míg a harmadik kaetgóriába – ahol jelenleg csak egy céget tartanak nyilván legalább egy millió eurónyi saját tőke szükséges a jegyzéshez. A jóval kisebb kapitalizációjú Rasdaq piacot eredetileg 1996-ban amerikai támogatással – a USAID finanszírozásával - hozták létre annak érdekében, hogy idei vezessék be a tömegprivatizációs folyamaton keresztülmenő cégeket. Az itt nyilvántartott kibocsátok száma 1999-ben még 5500 fölött volt, mára azonban hivatalosan 2019-re csökkent, igaz ha a felszámo-lás alatt álló, illetve a tisztázatlan helyzetű cégeket leszámítjuk, akkor a valósan itt létező cégek száma ezer körüli. Bár intézményileg a korábban különállóan működő Bukaresti Értéktőzsde, illetve a Rasdaq elektronikus

osztalékhozam = egy részvényre jutó osztalékrészvényárfolyam

17

tőzsde már három éve egyesült a két piac fúziója még nem ment végbe. A Bukaresti Értéktőzsde egy szabályozott piac és egy alternatív tranzakciós rendszer (ATS) működtetését tervezi. Elméletileg a szabályozott piacon kereskednének a jelenlegi értéktőzsdei részvényekkel, valamint a Rasdaq piacon forgalmazott likvid értékpapírokkal, amelyek teljesítik a tőzsdei szabályzat által megkívánt átláthatósági előírásokat és a kétmillió eurórl egymillió euróra leszállítandó, a jegyzett törzstőkére vonatkozó előírásokat. Az ATS rendszerben a Rasdaq piacon jelen lévő kevésbé likvid értékpapírok-kal kereskednének, valamint a BVB unlisted (nem jegyzett) kereskedési kategóriájában található cégek részvényeivel. A Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett cégek együttes piaci értéke 2008 januárjában 22 milliárd euró körül mozog, míg a Rasdaq esetében a kapitalizáció 6,2 milliárd euró körüli. A két piac 28,2 milliárd eurós együttes kapitalizációja a bruttó hazai termék mintegy 22 százalékát teszi ki.

Az egyesülés után az értékpapírpiacon továbbra is a jelenlegi, a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett cégek lesznek a meghatározóak, illetve mintegy 15-20 a Rasdaq piacon vezető részvény is a figyelem központjába kerül-het. A Bukaresti Értéktőzsde 2001-2005 között a legnagyobb növekedést regisztrálta a térségben, de a növekedés 2006-2007-ben is 20 százalék fölötti szinten maradt. Ezt jelzi a vezető részvények árfolyamának alakulása is, amelyet a BET-index tökröz:

ÉvBET (RON) BET-C (RON)

pont éves változás (%) pont éves

változás (%)1999 448,53 18,77 472,75 -3,24

2000 544,72 21,45 510,81 8,05

2001 754,85 38,58 486,07 -4,84

2002 1.659,06 119,79 1.103,12 126,95

2003 2.171,88 30,91 1.390,38 26,04

2004 4.364,71 100,96 2.829,45 103,50

2005 6.586,13 50,90 3.910,88 38,22

2006 8.050,18 22,23 5.025,08 28,49

2007 9.825,38 22,05 6.665,47 32,64

A Bukaresti Értéktőzsde részvényeiben továbbra is van növekedési potenciál.

18

Befektetési vállalatok

Románia felnőtt lakosságának nagy része kisbefektető. Mi több, vala-mennyien részvényesei mind az öt SIF befektetési vállalatnak, mégpedig úgy, hogy csak elenyésző, egy százalékot meg sem közelítő hányaduk tud egyáltalán erről. Az egészről egy tíz évvel ezelőtt megszületett törvény te-het. Az 1996. évi 133-as törvény 4. cikkelyének hatálya alá azok a szemé-lyek esnek, akik a tömegprivatizáció során értékjegyeket kaptak, és azokat a privatizációban fel is használták. Az akkori Vacaroiu-kormány gondolat-menete szerint a tömegprivatizációba bevont vállalatok után járó osztalék egy részét részvénnyé alakította át, mégpedig az akkoriban a magántulaj-don-alapokból SIF befektetési vállalatokká átalakuló cégek alaptőkéjének részévé. E tollvonással 8,6 millió kisrészvényes lépett a színre, akiknek többsége még ma sem tud arról, hogy tulajdonos.

Persze tíz év alatt többen is rájöhettek volna arra, hogy részvényesek. De még azt a néhány ezer embert sem érdekelte, aki esetleg tájékozott volt, mert korábban a mindössze 67 részvény értékesítéséből legfeljebb néhány százezer régi lejt kaphattak volna. A SIF befektetési vállalatok ár-folyama azonban az elmúlt három év alatt háromszorosára nőtt, úgyhogy jelenleg már a napi árfolyam függvényében akár 170 új lejt meghaladó összeget lehetne kapni ezekért a kis részvénypakettekért. Ahhoz, hogy a részvényt eladhassák ugyanis két igazolást kell beszerezniük. Egyiket a számlakivonatot (extras de cont) a Depozitar Cnetral központi letétkezelő és értéktár területi vagy regionális képviseletétől, a másikat a részvényes kódot (cod confidential) a SIF befektetési vállalatok területi irodáinál. Ha már mind a két igazolás megvan a részvényeket brókercégen keresztül le-het értékesíteni. A kisrészvényesek egyébként a SIF 1-re hat, a SIF 2-re öt, a SIF 3-ra nyolc, a SIF 4-re 38, a SIF 5-re pedig tíz részvény kapnak.

A SIF-ek egyébként a tömegprivatizációban létrejött magántulajdonalap jogutódjai, s jelenleg is 300-600 vállalat részvénye van a portfóliójukban. Valamennyi SIF a Román Kereskedelmi Bank mintegy 6 százalékos részvény-paketjét birtokolja, amelynek piaci értéke – amennyit az Erste Bank ajánlott érte – nagyjából azaonos a befektetési vállalatok tőzsdei kapitalizációjával.

Új részvények

A 2007-es év nem bővelkedett az új kibocsátókban: az egyetlen részvény-kibocsátás, amely különben minden várakozást felülmúló 27-szeres túlj-egyzéssel zárult a Transgazé volt, s az év végén indult be a 2008 januárjára áthúzódó IPO, amely során a Gura Humorului-i turisztikai vállalata, a Casa Bucovina próbálta a tőzsdére bevezetni részvényeit. (Az IPO, az Initial Pub-lic Offering röviditése, magyarul “(Kezdeti) Nyilvános Kibocsátás”. Ez az az

19

esemény, amikor az illető társaság részvényeit először lehet nyilvánosan je-gyezni - még a tőzsdei bevezetést megelőzően – szerk. megj.) A következő időszakban újabb részvények tőzsdei bevezetése várható, amelyk közül a gazdasági tárca elsősorban a Nuclearelectrica atomerőművet és a Hidro-electrica vízierőműveket működtető áramszolgáltatót, illetve a Romgaz gázkitermelő vállalatot szeretné tőzsdére vinni, de a távközlési tárca is beindíthatja az év végéig a portfóliójában levő három vállalat: a Radiocom hírközlési cég, a Romtelecom telefontársaság, sőt a Román Posta tőzsdei jegyzését is. Ezek esetében 10-15 százalékos részvénycsomag tőzsdei bev-ezetése várható, de egyeseknél nem kizárt nagyobb állami részesedés ér-tékesítése sem. Szintén 2008 elején léphet be a Bukaresti Értktőzsdére a bécsi központi Erste Bank, a BCR tulajdonosa, amelynek értékpapíjait már jegyzik a bécsi és a prágai tőzsdén. Ez lesz az első külföldi székhelyű ki-bocsátó a Bukaresti Értéktőzsdén. Ezek mellett a legnagyobb érdeklődés a Proprietatea Alap a börzére való belépését kíséri. A Proprietatea Alap alaptőkéje 3,99 milliárd euró, s a tőzsdei jegyzésig csak a kárpótlásra jogo-sultak lesznek részvénytulajdonosok, akik az értékpapírpiacon, brókercég közvetítésével értékesíthetik majd részvényeiket. Bár jelenleg még mindig nagyon lassú a kárpótlás, s 2008 elejéig a részvényesek száma alig haladta meg a háromezret, akik az alaptőke mintegy 11,4 százalékát birtokolják, a becslések szerint az alap 120-180 ezer részvényessel rendelkezik majd, mire a kárptólási folyamat a végéhez ér. A portfóliójában található cégek listája bizakodásra ad okot, hiszen olyan értékes állami vagyonelemek is megtalálhatóak ezen, mint a Petrom 20 százaléka, a konstancai Oil Termi-nal és ploiesti-i Conpet kőolajipari vállalatok 10 százaléka, a nyolc Electrica áramszolgáltató 22-30 százalékos csaomagja, illetve a Distrigaz gázszol-gáltatók egyenként 12 százalékos pakettje, a cernavodai Nuclearelectrica atomerőmű 10, valamint a Hidroelectrica vízi erőműveket működtető vál-lalat 20 százalékos csomagja, a Transelectrica, Romgaz és Transgaz 13,5-15 százaléka, illetve a Turceni-i, a craiovai és rovinari-i energetikai komplex-umok 24-26 százaléknyi részvénypakettje. Más érintett cégek (a Propri-etatea Alap számára kijelölt tulajdonhányad): négy repülőtér- (köztük a két bukaresti nemzetközi légikikötő) és három kikötőkezelő vállalat (valamen-nyi 20 százalékos csomaggal), illetve a Román Posta (25 százalékkal). A FP értékesebb vagyonelemei a Transelectrica és a Transgaz mellett között két tőzsdén jegyzett értékes cég, marosvásárhelyi Azomures, és a slatinai Alro, 7,7, valamint 9,9 százalékos rsézvénypakettje is szerepel, a privatázció előtt álló vállalatok közül pedig a Salrom sókitermelő nagyvállalat 49 százalékos részvénycsomagja tűnik különösen értékesnek. A többszöri portfóliótisz-títás után jelenleg 88 vállalat részvényei találhatóak a Proprietatea Alap portfóliójában, amely jelenleg sokkal vonzóbb, mint 2005 júniusában, amikor a kárpótlási alap létrehozását rögzító kárpótlási törvénycsomag megszületett.

20

Adózás, befektetés-biztosítás

A tőzsdei árfolyamnyereség után 2006 végéig forrásadót kellett fizetni, s ezt nem kellett az adóbevallásban feltüntetni. 2007-től azonban egy vegyes adózási rendszert vezettek be, annak érdekében, hogy megkül-önböztessék a befektetési, illetve spekulációs célból vásárolt részvények értékesítése nyomán keletkező nyereséget. Az adótörvénykönyv alapján az egy évnél régebb vásárolt részvényeket továbbra is egy százalékos for-rásadó terheli. A forrásadót részvényenként – az értékpapír eladása után – a brókercég számolja ki, vonja le és utalja át az államnak. Az adóalap a rész-vény eladási és vásárlási ára közötti különbözet, amelyből még levonják a brókercég által felszámított jutalékot. Amennyiben a részvény ingyenesen jutott a befektető birtokába, például a tartalékok az alaptőkébe való be-foglalása során kibocsátott ingyenes részvényeknél, ezek vásárlási értéke zérónak számít. A tömegprivatizációs folyamatban kapott részvények ese-tében a névérték számít.

Az egy évnél kevesebb ideig birtokolt részvények eladásánál szintén a net-tó nyereség egy százalékát vonják le, ez azonban adóeleőlegnek minősül, ugyanis a tőkepiaci jövedelmek után ebben az esetben 16 százalékos adót számítanak fel a portfoliónyereségre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egy évnél rövidebb ideig birtokolt értékpapírok esetében veszteséges ügyletek értékét le lehet vonni a nyereséges tranzakciók értékéből, s csak a különbözetre számítják fel a nyereségadót. A tőkepiaci befektetőknek a nyereséges ügyletek után a 226-os (előzetes) adóbevallási nyomtatványt kell a következő év február 28-ig, míg a végeleges adóbevallást, a 200-as nyomtatványt május 15-ig kell benyújtani. Az adózás pontos rendjéről a pénzügyminiszter és a Tőkepiaci Felügyelet elnökének közös rendelete rendelkezik.

Már Romániában is hatályba lépett 2005-től a befektetés-biztosítási rend-szer, amely azt garantálja, hogy a befektető a brókercég esetleges csődbe jutása után is egy meghatározott összeghatárig megkaphatja befekteté-sének ellenértékét a Tőkepiaci Felügyelet által létrehozott és a brókercég hozzájárulásaiból fenntartott Befektetés-biztosítási Alaptól. Ez a rendszer a banki betétbiztosításokhoz hasonlóan működik. Az alapot fokozatosan töltik fel, így 2012-ig évről-évre emelkedik a kártalanítási összeghatár, az uniós normák szerinti 20 ezer euróig. Jelenleg 7 ezer euró az összeghatár, 2009-től 9 ezer, 2010-től 11 ezer, 2011-től 15 ezer, 2012-től pedig 20 ezer a maximális kártérítés szintje.

21

Információs források

A tőzsdézők számára a Bukaresti Értéktőzsde honlapja (www.bvb.ro) jelenti az elsődleges információk forrását. Itt azonban az adatok többsége azon-ban 15 perces késleltetéssel jelenik meg. A honlap könnyen kezelhető, mert csak a céget kell keresővel kikeresni (ha valaki nem tudja a 3, vagy négy betűs tőzsdei rövítését, összetett keresővel a név alapján is kikereshető), s egyből láthatóvá válik a kibocsátó adatlapja. A fő adatlapon a fontosabb tranzakciós adatok mellett 12 havi árgrafikon látható, s innen érhetőek el a cég kontaktusai, pénzügyi jelentései, a pénzügyi jelentések ütemterve, az alaptőkében a jegyzés ideje alatt bekövetkezett változások, illetve a cég részvényesi struktúrája. A fő adatlapon a tarnazakciós adatok mellett a részvényszám, névérték, alaptőke értéke, az elmúlt 52 hét tranzakció, a z utolsó évben elért minimum és maximum ár, illetve a főbb mutatók (PER, P/BV, DIVY, EPS, kapitalizáció) is metalálhatóak.

Mivel a tőzsdei honlapon csak késleltetve jelennek meg az adatok – ugya-nis az azonnali adatközlésért külön kell fizetni – több bórkercégnek is van olyan internetes szolgáltatása ügyleinek, amely révén a befektető szintén real-time rendszerben követheti nyomon a tőzsdei eseményeket. Ingyenes, s minden érdeklődő számára hozzáférhető adatok szerepelnek az East In-vest brókercég oldalán (www.eastinvest.ro), ahol az őgyletkötések mellett még a legjobb vételi és eladási ár is látható, részvénymennyiségekkel. (Az adatok a fő bannerben szereplő Cotatii gratuite linkre kattintva elérhető lapon keresővel érhetőek el.)

Ajánlott portálók a: www.vanguard.ro, a www.kmarket.ro, a www.primet.ro és a www.unicapital.ro. A tőzsdei cégekről részletes in-formációkat közöl a három pénzügyi napilap: a Ziarul financiar, a Bursa és a Bussiness Standard. Ez utóbbi negyedévente külön kiadványban jelenteti meg a tőzsdei cégek utolsó negyedévben leközölt pénzügyi jelentéseinek kivonatát, illetve elemzéseket is közöl. Ezekhez képest valamivel kevesebb információ nyerhető a Capital, Banii Nostrii és Saptamana financiara he-tilapokból. Az tőzsdézőknek ajánlott a lassan két éve működő pénzpiaci hírcsatorna, a The Money Channel nyomon követése is.

Befektetési Alapok

A befektető a részvényeknél választhat kevésbé kockázatos befektetési formát is, a befektetési alapot. A befektetési alap egy olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fek-tethessék be az értékpapír - és ingatlanalapok esetében – az ingatlanpia-con. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az

22

alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befekte-tési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanat-ban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközéréke. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, teoretikusan ez az az érték, amenny-iért az alap vagyona értékesíthető lenne. A befektetési jegyek értéke te-hát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bakbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír-befektetések-kel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, mely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének vál-tozékonyságával ragadható meg. A befektetési alapokat működtető intéz-ményi háttér legfontosabb szereplője az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.

Ahány befektető annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetétési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típu-sait különbözteti meg. A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve vissza-válthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor.

A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípusot különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci idexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kock-ázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapírpiaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok

23

többsége). Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek köz-vetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. Romániában ez az utóbbi kategória nem engedélyezett.

Nem kevesebb mint 41 működő befektetési alap létezett 2007 végén, s ezekhez újabbak is csatlakoznak, mint az OTP-csoport, vagy a Zepter-csoport által kezelt alapok. Az alapok összesen mintegy 939 millió új lejt kezeltek, ami 260 millió eurónak felel meg. 2007-ben eltérő volt a különféle alaptípusok hozama: a pénzügyi alapok éves szinten 6,12 százalék, a kötvényalapok 6,42 százalék, a vegyes alapok 11,08 százalék, míg a részvényalapok 18,03 százalékos hozamot eredményeztek a befektetőknek.

Árutőzsde

A fizikai áru koncentrált adásvételének színhelye, ahol azonban nincs szükség az áru fizikai jelenlétére. Lehetnek általános árutőzsdék, speciális árutőzsdék (például gabonafélékre szakosodottak, vagy csak egy termék jegyzésére szakosodott tőzsdék (gyapot, kávé stb.). Romániában elvileg két árutőzsde is létezne: a bukaresti és a szebeni árutőzsde, bár igazából jelen-leg egyik se tölt be klasszikus árutőzsdei funkciót. A Bukaresti Árutőzsde valójában csak egy aukciós piac, amely nem is tartozik az Értékpapírpiaci Felügyelet ellenőrzése alá, a klasszikus árutőzsdék kialakulását pedig a jogszabályi háttér hiányosságai, a közraktározási törvény nem létezése, s a közraktárjegy hiánya akadályozzák. A Szebeni Árutőzsde valójában egy határidős értéktőzsde, ahol a határidős piac és az árutőzsde klasszikus ügyletfajtáit használják. A Szebeni Árutőzsde termékei: határidős rész-vényárfolyamok, határidő deviza- és nemesfém-árfolyamok és határidős indexek. A legnagyobb kereskedési volument a Szebeni Árutőzsde a Bu-karesti Értéktőzsdén jegyzett értékpapírok határidős részvényárfolya-main bonyolítja. Itt azoknak a tőzsdézőknek érdemes kereskedniük, akik a Bukaresti Értéktőzsdét már jól ismerik. Szebeni Árutőzsde a bukaresti-hez hasonló azonnali (spot) részvénypiac beindítását is tervezi, a Varsói Értéktőzsdével együttműködve, amely már belépett a szebeni börze rész-vényesi struktúrájába is.

Az árutőzsdei ügyletek fajtái:

Spot vagy cash ügyletek, azonnali szállítást biztosítanak. Ma már rit- ykán kötnek ilyen ügyleteket, melyeket különben promt-ügyleteknek is nevezünk. Gyakorlatilag az részvénytőzsdéken kötnek már csak spot ügyleteket, ahol azonban ez az ügylettípus jellemző.

Futures contract ügyletek, adott mennyiségű és minőségű termékre y

24

kötik, későbbi időpontban történő szállításra, előre meghatározott áron. Ezeket terményügyleteknek is nevezzük. Jellemzőik, hogy a mennyiség és minőség meghatározásán kívül nyílt áralku zajlik és a fizetés szállításkor esedékes.

Az árutőzsde gazdasági céljai:

A tőzsde koncentrált piac a ténylegesen fennálló áruszükséglet 1. azonnali kielégítésére.

Az árváltozások maximális kihasználása profitszerzés céljából tör-2. ténik, s ezt spekulációnak nevezzük.

Igyekeznek az árváltozási kockázatokat kiküszöbölni.3.

Spekulációs ügyletek.

Az ügyletek 80–90 százaléka az árutőzsdén is spekuláció. A spekulációs ügyleteknek a következő fajtáit ismerjük:

Hausse-ügylet, amikor a spekuláns vásárol, mert áremelkedésre I. számít.

Baisse-ügylet, amikor a spekuláns elad, mert árcsökkenésre szá-II. mít. (A spekuláns ebben az esetben egy olyan árut ad el, amit még meg sem vásárolt. A tényleges vásárlásra a határidő közelében ke-rül sor, amikor is a spekuláns olcsóbban veheti meg azt az árut, amit már korábban drágán eladott.)

Prémium-ügylet, amikor a spekuláns bánatpénzt fizet partneré-III. nek, de megőrzi azt a jogot, hogy az ügyletet lejáratkor teljesítse vagy elálljon tőle, vagyis visszalépjen.

A prémium-ügylet lehet egyszerű (csak eladásra vagy vételre szó-ló) vagy kettős, amikor a spekuláns eldöntheti, hogy az ügylet tel-jesítésének időpontjában vevő vagy eladó kíván lenni. A kettős prémium-ügyleteket általában két spekuláns köti egymással: az egyik nagy áringadozásra számít, míg a másik tartós árra. Érték-ben ez kétszerese az egyszerű prémiumnak.

IV. Az árbitrázs-művelet az árkiegyenlítést biztosította a tőzsdék kö-zött. A spekulánsok az egyik tőzsdén megvették az árut, a másikon pedig eladták, így jutottak profithoz. Ma a klasszikus arbitrázsoknak már nincs szerepe, az elektronikus hírközlő eszközök mindenna-possá válása óta. Az arbitrázs-műveletek ellenben ma is szokványo-sak, főleg amikor az általában együtt mozgó áru termékek (példá-ul arany és ezüst, vagy kőolaj és földgáz) határidős árfolyamainak arányának eseti eltérésekor keletkező árfolyamnyereséget hasz-

25

nálják ki, vagy ugyanazon termék különböző határidőre rögzített árfolyamának esetleges változásait használják ki. Az árutőzsdéken és a devizatőzsdéken egyaránt ki lehet küszöbölni az árfolyam-koc-kázatokat. Jelenleg kedvező árfolyamon lehet vásárolni pél-dául fél év múlva leszállítandó nyersanyagot, ugyanakkor a devizatőzsdén az árfolyam-ingadozás kockázatait lehet előre kiküszöbölni, ha tud-juk, hogy például a leszállított termékért mikor fizetnek. A határidős deviza-ügyleteket nem csak tőzsdén lehet megkötni, az utóbbi idő-ben egyre több keresekedlmi bank kínál forward-ügyleteket Romá-niában (mint a Volksbank, vagy a BRD).

Lynch aranyszabályai

Peter Lynch az egyik leghíresebb befektetési szakember 1982-1992 között vezette a Magellan Befektetési Alapot, amelynek eszközállománya 50 mil-lió dollárról 50 milliárd dollárra nőtt. One Up on Wall Street című könyvé-ben így fogalmazta meg a befektések alapelveit:

Befektetni szórakoztató, izgalmas, de veszélyes is, ha nem végez-1. tél előtte elemzést.A legjobb befektetési szakértőt is felülmúlhatod, ha olyan cégbe 2. fektetsz be, amit ismersz.A nemzetközi piacot három évtizede egy szűk körű befektetői cso-3. port uralja. Ez egy amatőr számára előny lehet. Akkor nyerhetsz, ha a csoport lépéseit figyelmen kívül hagyod.Minden részvény mögött egy cég található. Ismerd meg!4. Gyakran a részvény értéke hónapokig, vagy évekig nem tükrözi a 5. cég valós eredményeit. Hosszú távon azonban a siker 100 száza-lékban megjelenik a részvények árfolyamában is. Ez a befektetés megsokszorozásának titka. Légy türelmes és birtokolj sikeres vál-lalatok részvényeit!Tudnod kell milyen részvényt birtokolsz és azt miért vásároltad.6. Az elhúzodó dobások általában nem jönnek be.7. Részvényt birtokolni olyan, mint gyermekekkel törődni. Többet 8. ne vállalj, mint amennyit elbírsz! 8-12 részvényt már egy amatőr befektető nem tud nyomon követni. Sose oszd meg befektetésed több mint öt cég között.Ha nem látsz vonzó részvényt a piacon, tedd a pénzed inkább 9. bankba!Ne fektess be olyan cégbe, amelynek nem ismered pénzügyi hát-10. terét. A legnagyobbat mindig a gyenge eredményekkel rendelke-ző cégeken lehet bukni.

26

Mindig kerüld el a „menő” ágazat felkapott részvényeit!11. A hagyományos cégekkel és a nagy vállalatokkal sokat lehet nyer-12. ni.A kis cégeknél mindig várd meg, amíg nyereségessé válnak.13. Ha gondban levő ágazatban működő vállalat részvényeid vásá-14. rolod, mindig olyan cég értékpapírjait vedd, amely elég erősnek tűnik. Várd meg, amíg az ágazat talpraáll.Ha befektetsz ezer dollárt, csak ezret veszíthetsz, de 10 ezret, vagy 15. 20 ezret is nyerhetsz, ha türelmes vagy. Ha túl sok felé osztod a pénzed, akkor egy részvénnyel keveset nyerhetsz.bármilyen ágazatban, bármilyen országban az amatőr befektető 16. találhat olyan feltörekvő, nagyreményű céget, amit a profik még nem fedeztek fel.A piaci átfogó árfolyamesés átvészelése rutin kérdése. Ha fel vagy 17. rá készülve, akkor nem érinthet. Ilyenkor lehet olcsón részvényt vásárolni azoktól, akik pánikba esnek.Mindenkinek van agya, hogy pénzből pénzt csináljon a részvény-18. piacon, de nem mindekinek van idege hozzá. Ha hajlamos vagy a tőzsdei pánik idején mindent eladni, akkor inkább kerüld el a tőzsdét és a befektetési alapokat.Mindig van amiért lehet aggódni. Sose gondolj arra, hogy a hét-19. vége előre le kell zárni a pozíciókat, s ne figyelj a tőzsdei előre-jelzésekre a tévé híreiben. Egy részvényt akkor adj el, ha a cég helyzete alapvetően romlott, ne akkor, ha csak néhány pillanatra beborul az ég.Senki sem képes előre látni a kamatlábak, a gazdaság és a piac 20. pontos alakulását. Ne jósolj, inkább figyelj arra a cégre, amelynek részvényét birtokolod.Ha tíz tőzsdei céget vizsgálsz meg, biztos találsz egyet, amely 21. jobb, mint amire számítottál. Ha ötvenet vizsgáltál meg, akkor ötöt találsz. Akkor már nagy esélyed van arra, hogy olyan kiugró eredményekre képes céget is felfedezhess, amelyre a nagy befek-tetőt még senki sem figyelt fel.Ha nem vizsgálod meg a cégeket, mielőtt megvennéd a részvé-22. nyeiket, nagyjából ugyanolyan esélyeid vannak, mint a pókerben, ha úgy licitálsz, hogy meg sem nézed a lapokat.Az idő a javadra dolgozik, ha jó eredményű cégeket birtokolsz. Ha 23. az első öt évben nem is nyersz, a következő öt év nagyszerű lesz.

27

Cég neve Jelzés Kibocsátott részvények száma

Név-érték

Piaci kapitalizáció Saját tőke P/BV PER

Artrom Slatina ART 12268020 2,51 527524860 197323874 2,67 7,67

Broker Kolozsvár BRK 189579688 0,5 443616470 82515337 5,38 11,06

Alro Slatina ALR 713779135 0,5 5567477253 1455605174 3,82 11,35

Rompetrol Well Servi-ce Ploiesti

PTR 139095450 0,1 207252221 53218184 3,89 11,46

Turbomecanica Bukarest

TBM 369442475 0,1 221665485 108471688 2,04 12,85

Alumil Bukarest ALU 31250000 0,2 190625000 23849037 7,99 13,44

Santierul Naval Orsova

SNO 8657260 2,5 113410106 63342441 1,79 13,68

Bermas Suceava BRM 19239914 0,7 43674605 20336731 2,15 14,45

COS Targoviste COS 68850123 2,5 447525800 180348093 2,48 14,78

Petrom Bukarest SNP 56644108335 0,1 27245816109 12324704630 2,21 14,83

Loulis Bukarest MPN 408483013 0,1 151955681 88994129 1,71 14,86

Turism, Hoteluri Eforie Sud

EFO 193114688 0,1 366917907 222171128 1,65 17,69

Translectrica Bu-karest

TEL 73303142 10 2616922169 2199136207 1,19 17,89

Aerostar Bákó ARS 11713653 2,5 165162507 66823961 2,47 17,9

BRD-Societe Generale Bukarest

BRD 696901518 1 16028734914 2331481887 6,87 18,62

Kandia-Excelent Bukarest

EXC 120632340 0,1 301580850 108964785 2,77 19,04

VAE Apcarom Buzau APC 73796185 0,1 66785547 47015214 1,42 20,7

Vrancart Adjud VNC 632205306 0,1 99256233 66727552 1,49 20,98

SIF3 Transilvania Brassó

SIF3 1092143332 0,1 2217050964 497538112 4,46 21,2

SIF1 Banat-Crisana Arad

SIF1 548849268 0,1 1668501775 378514361 4,41 23,63

SIF5 Oltenia Craiova SIF5 580165714 0,1 2239439656 516979002 4,33 24,02

SIF2 Moldova Bákó SIF2 519089588 0,1 1567650556 308341229 5,08 24,32

Compa Nagyszeben CMP 218821038 0,1 306349453 116850316 2,62 24,34

Zentiva Bukarest SCD 416961150 0,1 437809208 245275431 1,78 26,93

Comelf Beszterce CMF 23412940 0,58 140477640 28227418 4,98 29,08

Antibiotice Iasi ATB 454897291 0,1 846108961 177059654 4,78 30,19

SIF4 Muntenia Bukarest

SIF4 807036515 0,1 1646354491 1184390376 1,39 30,26

Impact Bukarest IMP 2000000000 0,1 796000000 163492395 4,87 30,4

Banca Transilvania Kolozsvár

TLV 6110539212 0,1 5163405634 702060715 7,35 30,49

Eneregopetrol Campina

ENP 2024655 2,5 9110948 9599264 0,95 33,2

Prodplast Bukarest PPL 37847280 1 150632174 69040729 2,18 33,84

Biofarm Bukarest BIO 977554909 0,1 522991876 70532742 7,41 36,24

28

Cég neve Jelzés Kibocsátott részvények száma

Név-érték

Piaci kapitalizáció Saját tőke P/BV PER

Condmag Brassó COMI 172796516 0,1 233275297 32417741 7,2 44,83

Policolor Bukarest PCL 71257475 0,1 292155648 66353102 4,4 48,97

Socep Konstanca SOCP 343425744 0,1 87916990 55262944 1,59 51,54

Turism Felix Félixfürdő

TUFE 496149456 0,1 431650027 166864143 2,59 58,42

Oil Treminal Konstanca

OIL 582430253 0,1 495065715 127245644 3,89 60,17

Banca Comerciala Carpatica Szeben

BCC 1626883176 0,1 663768336 158909421 4,18 68,15

Sinteza Nagyvárad STZ 66112590 0,15 46939939 18981872 2,47 73,42

Oltchim Ramnicu Valcea

OLT 323588641 0,1 375362824 332138781 1,13 89,76

Electrocontact Botosani

ECT 145000000 0,1 15660000 15871497 0,99 89,79

UAMT Nagyvárad UAM 25085447 0,45 24082029 40900736 0,59 116,6

MJ Maillis Buftea MJM 10431728 1 43291671 25488834 1,7 131,9

Carbochim Kolozsvár CBC 3882399 2,5 61730144 61541493 1 131,9

Altur Slatina ALT 537272009 0,1 50503569 36266593 1,39 -

Amonil Slobozia AMO 1112658091 0,1 89012647 64960519 1,37 -

Armatura Kolozsvár ARM 30470078 0,5 14290467 9467633 1,51 -

Agras Bukarest ASA 34277510 0,26 20566506 N/A N/A -

Azomures Marosvá-sárhely

AZO 526032633 0,1 99946200 265005730 0,38 -

Electroaparataj Bukarest

ELJ 64615351 0,1 20676912 112162828 0,18 -

Electroputere Craiova EPT 124167954 0,1 123547114 5569514 22,18 -

Flamingo Bukarest FLA 779050011 0,1 256307454 178603980 1,44 -

Mecanica Fina Piatra Neamt

MECF 133257050 0,1 82619371 35956452 2,3 -

Mefin Sinaia MEF 5292720 2,5 11379348 24901139 0,46 -

Petrolexportimport Bukarest

PEI 408697 15 29834881 17244321 1,73 -

Rompetrol Rafinare Konstanca

RRC 21099276002 0,1 2088828324 2344003185 0,89 -

Siretul Pascani SRT 158760836 0,1 10319454 21209479 0,49 -

UCM Resicabánya UCM 94269404 0,1 31108903 43425379 0,72 -

Zimtub Zimnicea ZIM 4827824 2,5 14966254 23012340 0,65 -